Olvasói vélemények
Összegzés:A könyv Nathan Bedford Forrest árnyalt vizsgálatát mutatja be, különös tekintettel a polgárháború alatti Fort Pillow-i incidensre. Érvel a Forrestnek a mészárlás szándékos elkövetőjeként való ábrázolása ellen, és részletesen elemzi vezetői stílusát és harci magatartását. Míg egyes olvasók nagyra értékelték a jól megalapozott, kiegyensúlyozott megközelítést, mások kritizálták, hogy túlságosan szimpatikus Forresttel szemben, és bagatellizálja ellentmondásos tetteit.
Előnyök:Jól kutatott és jól megírt. Kiegyensúlyozott képet nyújt Forrest katonai vezetéséről és a Fort Pillow-i incidens összefüggéseiről. Magával ragadó és informatív a polgárháború története iránt érdeklődő olvasók számára. A szerző hatásosan mutatja be, hogy Forrest tetteit rosszul jellemzik.
Hátrányok:Egyes olvasók úgy érzik, hogy lekicsinyli a Fort Pillow-i mészárlás súlyosságát, és nem fókuszál kellőképpen az elkövetett atrocitásokra. Kritizálják, hogy elfogult Forrest javára, és potenciálisan átírja a történelmet, hogy felmentse őt a felelősség alól. Egyesek szerint a könyv ismétlődik, vagy nem tartalmaz új anyagot.
(17 olvasói vélemény alapján)
Eredeti címe:
The River Was Dyed with Blood: Nathan Bedford Forrest and Fort Pillow
Könyv tartalma:
Nathan Bedford Forrest konföderációs tábornok, a sokáig félelmetes harcosként elismert Nathan Bedford Forrest harctéri hírnevét egy hírhedt háborús incidens alakította. Fort Pillownál 1864-ben a Forrest parancsnoksága alatt álló konföderációs erők támadása során az ott állomásozó Tennessee-i unionisták és fekete katonák közül sokan meghaltak a széles körben "mészárlásnak" nevezett összecsapásban. A The River Was Dyed with Blood című könyvében Brian Steel Wills, a Forrest-életrajzíró bestselleríró azt állítja, hogy bár az erőd eleste után valóban történtek atrocitások, Forrest nem rendelte el és nem is tervezte a védők szisztematikus kivégzését. A tábornok nagy hibája inkább az volt, hogy elvesztette az irányítást a csapatai felett.
A háború előtti rabszolgakereskedő és -tulajdonos Forrest egész életében ellentmondásos személyiség volt. Mivel a Fort Pillow elleni támadás - amely, ahogy Forrest írta, a közeli vizeket "vérrel festette be" - a választások évében történt, a republikánusok kényelmes konföderációs bűnbakként használták őt, hogy a háború támogatását növeljék. A háború után a Ku-Klux-Klan elterjedéséhez is szoros kapcsolatba került. Ennek következtében maga az ember és a Fort Pillow-ról szóló igazság mítoszok, legendák, népszerű ábrázolások és az eseményekkel kapcsolatos viták alá temetve maradt.
Wills a Fort Pillowban történteket az amerikai forradalomtól a második világháborúig és Vietnamig tartó más háborús túlkapások, valamint a polgárháború okozta kulturális átalakulások kontextusába helyezi. A konföderációsok a fekete uniós katonákat a rabszolgalázadás megtestesítőinek tekintették, és ennek megfelelően reagáltak. Mindazonáltal Wills arra a következtetésre jut, hogy az ütközet nem volt sem Forrest által szándékosan végrehajtott mészárlás, ahogyan azt egy kongresszusi bizottság vádolta, sem pedig kizárólag északi kitaláció, amelynek célja az volt, hogy lejárassa őt és az Amerikai Konföderációs Államokat, ahogyan azt a déliek apologétái állították. A harctól sújtott harcos a házi aforizmáival nem volt sem tévedhetetlen harcos, sem szívtelen mészáros, hanem korának és örökségének terméke.
