Értékelés:
A könyv átfogó elemzést nyújt az elnöki pénzgyűjtésről, széles körű eredeti adatállományt használva annak feltárására, hogy a modern elnökök hogyan alkalmazkodtak a kampányfinanszírozási szabályozás változásaihoz. A könyv betekintést nyújt az adománygyűjtés kormányzásra gyakorolt hatásába, és mind az alap-, mind a mesterképzésben részt vevő hallgatók számára egyaránt alkalmas, lebilincselő módon kerül bemutatásra.
Előnyök:⬤ Kiterjedt eredeti adatkészlet, amely javítja az elnöki pénzgyűjtés megértését.
⬤ Fontos betekintést nyújt a modern elnökök adománygyűjtésben betöltött szerepébe.
⬤ Átfogó áttekintés a kampányfinanszírozási szabályozás változásairól.
⬤ Magával ragadó és közérthető írásmód, amely különböző oktatási kontextusokban is alkalmazható.
⬤ Pozitív fogadtatás a diákok részéről, megkönnyíti a kampányfinanszírozásról szóló vitákat.
Egyes olvasók számára a téma összetett lehet, vagy további háttérismeretekre lehet szükségük a politikai pénzügyek terén ahhoz, hogy teljes mértékben értékelni tudják a tárgyalt részleteket.
(3 olvasói vélemény alapján)
Fundraiser in Chief: Presidents and the Politics of Campaign Cash
A közelmúlt elnökei úgy reagáltak a kampányfinanszírozási rendszer változó szabályaira és a választási versenyre, hogy legértékesebb erőforrásuk - az idejük - jelentős részét az adománygyűjtésre fordították. Brendan Doherty 2012-ben megjelent, The Rise of the President's Permanent Campaign (Az elnök állandó kampányának felemelkedése) című könyvének folytatásában azzal érvel, hogy az elnöki pénzgyűjtés a modern elnöki vezetés egyik alulvizsgált eszköze, és az elnöki hatalomnak az aláírási nyilatkozatokhoz, végrehajtási rendeletekhez, nyilvános beszédekhez és vétóval való fenyegetéshez hasonló eszközének kell tekinteni. Az elnökök kampánypénzt gyűjtenek maguknak és párttársaiknak a választási nyereség reményében, amely a javukra fordítja át a kormányzás pakliját, de a fő pénzgyűjtőként való fellépés számos ellentmondást vált ki.
A 2190 elnöki adománygyűjtő eredeti adatállományán alapuló, több mint négy évtizedes, Cartertől Trumpig terjedő elnöki időszakot felölelő Fundraiser in Chief az első olyan könyvhosszúságú munka, amely szisztematikusan és átfogóan elemzi az elnöki adománygyűjtést. Doherty példátlan mennyiségű empirikus bizonyítékra támaszkodik, hogy megvilágítsa a modern elnökök adománygyűjtési prioritásait és stratégiáit, ahogyan igyekeznek közelebb vinni az országot a tökéletesebb unióról alkotott elképzelésükhöz.
A "Fundraiser in Chief" az elnöki erőforrás-elosztási stratégiák tanulmánya: az elnökök szűkös idejükből mennyit fordítanak adománygyűjtésre, kinek teszik ezt, milyen prioritásokra világítanak rá erőfeszítéseik, hogyan viszonyulnak adománygyűjtési stratégiáik a kampányfinanszírozás változó helyzetéhez, milyen körülmények között gyűjtenek zárt ajtók mögött, és milyen ellentmondások és következmények vannak ebből az elnöki vezetésre és az amerikai politikai rendszerre nézve.
Doherty érvelést nyújt arról, hogy milyen ösztönzők késztetik az elnököket az ilyen gyakori pénzgyűjtésre, miközben megvizsgálja a kampánypénzek gyűjtésére tett kiterjedt erőfeszítéseik ellentmondásos következményeit. Azt állítja, hogy a növekvő kampányköltségek, a jelölteknek és a politikai pártoknak nyújtott hozzájárulások korlátozása, az elnöki közfinanszírozási rendszer által biztosított források elégtelensége, a korlátlan összegű forrásokat gyűjtő Super PAC-ok fenyegetése, valamint a Fehér Ház, a Kongresszus és a kormányzói hivatalok irányításáért folyó éles verseny országszerte arra ösztönzi az elnököket, hogy vállalják a fő pénzgyűjtő szerepét.
