A gabona ellen: Hogyan rabolta el a mezőgazdaság a civilizációt?

Olvasói vélemények

Richard Manning „Against the Grain” című könyve kritikusan vizsgálja a mezőgazdaságnak a civilizációra gyakorolt hatását, és azt állítja, hogy a mezőgazdaság számos mai társadalmi problémát, köztük a szegénységet, a háborút és a környezetpusztítást is fenntartotta. Manning meggyőzően mutatja be a mezőgazdaság történetét, azt sugallva, hogy a mezőgazdaság inkább manipulálta az emberiséget, mintsem javította azt, és megkérdőjelezi az élelmiszertermeléssel és fenntarthatósággal kapcsolatos hagyományos nézeteket.

Az olvasók nagyra értékelik Manning írói stílusát, amely magával ragadó és éleslátó. A könyvet elgondolkodtató érvei miatt jegyzik, amelyek megkérdőjelezik a mezőgazdasággal és a civilizációval kapcsolatos régóta fennálló feltételezéseket. Sokan szemet nyitónak találták, mivel összefüggéseket mutat a mezőgazdaság, a szegénység és a globális problémák között. A könyv történelmi kontextusa és a benne megfogalmazott összefüggő pontok több olvasó számára is rezonálnak, így a könyv ajánlott olvasmány az élelmezési rendszerek és azok következményei iránt érdeklődők számára.

Néhány olvasó úgy találta, hogy Manning érvei időnként túlságosan szubjektívek vagy polémikusak, és bizonyos gondolatok megfogalmazása nem eléggé világos. Néhány recenzens a szerző elméleti perspektívái helyett inkább egy hagyományosabb történelmi beszámolót várt. Emellett a könyvben felvázolt problémákra adott megoldások vélt hiánya miatt néhányan csalódottak voltak.

(52 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Against the Grain: How Agriculture Has Hijacked Civilization

Könyv tartalma:

Ebben a provokatív, széleskörű könyvben, az Against the Grain (A gabona ellen) címűben Richard Manning drámaian revizionista nézetet nyújt a közelmúlt emberi evolúciójáról, kezdve az agyméret hatalmas növekedésével, amely megkülönböztetett minket főemlős rokonainktól, és amely a táplálkozási igényünk növekedésével járt együtt. Ezt a szükségletet 290 000 éven át vadászó-gyűjtögetőként sikerült kielégítenünk, egy olyan állapotban, amelyben Manning szerint a legemberibbek voltunk: a legokosabbak, legerősebbek, legérzékibbek.

Az élelemtől való függőségünk azonban mélyen vonzóvá tette a biztonságos ellátást, és végül belevágtunk abba a mezőgazdasági kísérletbe, amely az elmúlt 10 000 évünk történelmét jelentette. Az evolúció útja azonban tele van kudarcba fulladt kísérletekkel, és Manning szerint a mezőgazdaság, ahogyan mi gyakoroltuk, ellentétes mind a mi, mind a természet szemléletével.

Antropológusok, biológusok, régészek és filozófusok munkájára, valamint saját utazásaiból kiindulva azt állítja, hogy nemcsak ökológiai bajaink - túlnépesedés, erózió, környezetszennyezés -, hanem társadalmi és érzelmi rossz közérzetünk is abban az ördögi alkuban gyökerezik, amelyet a nem is olyan távoli múltunkban kötöttünk. És személyes, megvalósítható módszereket kínál arra, hogy miként tudnánk újratervezni az utat, amelyen elindultunk, hogy feltámasszuk azt, ami a leginkább fenntartható és fenntartó a saját és a bolygó természetében.