A gazdagság evangéliuma

Olvasói vélemények

A „The Gospel of Wealth” (A gazdagság evangéliuma) kritikái kiemelik Andrew Carnegie nézeteit a jótékonykodásról és a gazdagok felelősségéről. Míg sokan értékelik az időtálló üzenetet és a relevanciát, néhányan kritizálják a terjedelmét és az árát, tekintve, hogy a könyv ingyenesen elérhető az interneten.

⬤ Időtlen üzenet az emberbaráti szeretetről és a vagyoni felelősségről.
⬤ Inspiráló a tehetős magánszemélyek és üzleti vezetők számára.
⬤ A történelmi kontextus értékes betekintést nyújt.
⬤ Rövid és tömör, így könnyen olvasható.
⬤ Neves filantrópok által nagyra értékelt.

⬤ Nagyon rövid (24 oldal), ami egyesek szerint túlárazott.
⬤ Ingyenesen elérhető az interneten, ami szükségtelenné teszi a megvásárlását.
⬤ Egyes kiadások állítólag nyelvtani hibákat tartalmaznak.
⬤ A korlátozott tartalom egyes olvasók számára nem feltétlenül indokolja az árát.

(49 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

The Gospel of Wealth

Könyv tartalma:

Andrew Carnegie (1835-1919) skót bevándorló volt az Egyesült Államokban. Szegény gyerekként érkezett, de - a "rongyokból gazdaggá válás" történetének megtestesítőjeként - a világ egyik leggazdagabb emberévé nőtte ki magát. Fiatalemberként távírászként dolgozott, majd a polgárháború alatt és után az eszét és az üzleti érzékét felhasználva nagyobb befektetésekhez juttatta a munkáját. Ezek a befektetések vasutakba, hidakba, olajfúró tornyokba és más egyéb eszközökbe tették őt nagyon gazdaggá az 1880-as évekre. Ezután bevezette az Egyesült Államokba a Bessemer-eljárást az acélgyártásra, és végül 1901-ben 480 millió dollárért (ami ma közel 14 milliárd dollárnak felel meg) eladta a Carnegie Steel Company-t.

Az elképesztő vagyon felhalmozását követően Carnegie élete hátralévő részét a jótékonykodásnak szentelte, és haláláig vagyonának közel 90 százalékát elajándékozta. Az 1889-ben megjelent "Wealth" című cikkében (később "The Gospel of Wealth" (A gazdagság evangéliuma) címmel) részletesen leírja, hogy hitt a saját maga által megtermelt gazdagok emberbaráti tevékenységének felelősségében. Azt írta, hogy a vagyoni egyenlőtlenség új jelenségével úgy lehet a legjobban megbirkózni, ha a gazdagok felelősségteljesen és átgondoltan osztják szét többletvagyonukat, azzal érvelve, hogy a többletvagyon akkor hozza a legnagyobb nettó hasznot a társadalom számára, ha azt a gazdagok gondosan kezelik. Az extravagancia, a felelőtlen költekezés és az önkielégítés ellen is érvel, ehelyett azt támogatja, hogy a tőkével életünk során a gazdagok és szegények közötti rétegződés csökkentésének érdekében gazdálkodjunk.

Carnegie hatalmas emberbaráti erőfeszítései különösen a könyvtárakra, a világbékére, az oktatásra és a tudományos kutatásra helyezték a hangsúlyt. Megépítette a Carnegie Hallt, és megalapította a Carnegie Corporation of New Yorkot, a Carnegie Endowment for International Peace-t, a Carnegie Institution for Science-t, a Carnegie Trust for the Universities of Scotland-t, a Carnegie Hero Fund-ot, a Carnegie Mellon Egyetemet és a pittsburghi Carnegie Múzeumokat.