Értékelés:
Michael Adas „Machines as the Measure of Men” című könyve alaposan megvizsgálja, hogy a technológiai felsőbbrendűség európai ideológiái hogyan alakították a nem európai kultúrákról alkotott képet Kolumbusz korától a második világháború utáni korszakig. A könyv a gyarmatosítás történelmi összefüggéseit, valamint a faj és a technológia változó felfogását vizsgálja, és az imperializmus árnyalt megértését tárja fel, amely túlmutat az egyszerű faji osztályozásokon. Bár a kritikusok elismerően nyilatkoztak alapos kutatásairól és hozzáférhetőségéről, egyes olvasók sűrűnek vagy kevéssé lebilincselőnek találták.
Előnyök:⬤ Rendkívül alapos és szisztematikus tanulmány
⬤ az idézetek széles körű használata miatt az általános olvasók számára is hozzáférhető
⬤ a technológiai felsőbbrendűségnek a nem európai kultúrákról alkotott európai nézetekre gyakorolt hatásának éleslátó vizsgálata
⬤ jól kutatott, a források széles skálájával
⬤ elismeréseket kapott, többek között a Society for the History of Technology díját.
⬤ Néhány olvasó sűrűnek és kihívásnak találta a művet
⬤ egy kritikus humorosan azt javasolta, hogy akár alvássegítőnek is szolgálhatna
⬤ panaszok érkeztek a reprint kiadás minőségére, amely elmosódott és homályos.
(10 olvasói vélemény alapján)
Machines as the Measure of Men: Science, Technology, and Ideologies of Western Dominance
Az elmúlt öt évszázad során az anyagi világ nyugati megértése és ellenőrzése nagyban befolyásolta a nem nyugati népekre és kultúrákra adott európai válaszokat. A Machines as the Measure of Men című könyvében Michael Adas azt vizsgálja, hogy a tudományos és technológiai felsőbbrendűségükről alkotott európai felfogás miként alakította a tengerentúli emberekkel való interakcióikat. Széleskörű, összehasonlító perspektívát alkalmazva elemzi az európai válaszokat a szubszaharai Afrika, India és Kína kultúráira, amelyekről úgy ítélték meg, hogy az anyagi uralom és a társadalmi szervezettség alacsonyabb szintjét képviselik.
A tengerentúli terjeszkedés első évtizedeitől, a XVI. századtól kezdve Adas nyomon követi a tudományos és technológiai fejlődés hatását az ázsiaiakkal és afrikaiakkal szembeni európai hozzáállásra, valamint a gyarmatosított társadalmakkal kapcsolatos politikájukra. A XIX. századi brit és francia gondolkodásra összpontosít, amikor - állítása szerint - az emberi érték tudományos és technológiai mércéi döntő szerepet játszottak a faji felsőbbrendűség és a "civilizációs misszió" ideológiája melletti érvek kialakításában, amelyekkel Európa világuralmát igazolták. Végül megvizsgálja, hogy az első világháború után miért vált sok európai elégedetlenebbé, sőt miért utasította el az emberi értéknek ezt a mércéjét, és elmagyarázza, hogy miért maradt fontos az amerikaiak számára.
A Machines as the Measure of Men című könyv bemutatja, hogy a tudományos és ipari forradalom hogyan járult hozzá az európai imperialista ideológiák kialakulásához, és rávilágít azokra a kulturális tényezőkre, amelyek a nem nyugati teljesítményeket és értékrendeket lenézik. Azt is megmutatja, hogy ezek a hozzáállások a tudományos ismeretek elterjedését korlátozó politikák kialakításával hogyan állandósították önmagukat, és hogyan járultak hozzá jelentősen a fejlődő világ krónikus elmaradottságához. Adas messzemenő és provokatív könyve lebilincselő olvasmány lesz mindazok számára, akiket érdekel a nyugati imperializmus története és öröksége.
Az először 1989-ben nagy sikerrel megjelent Machines as the Measure of Men (A gépek mint az emberek mércéje) most új kiadásban jelenik meg, amelyben a szerző előszava tárgyalja, hogy a nemi és faji tanulmányok, valamint a globális technológia és politika későbbi fejleményei hogyan kerülnek párbeszédbe Adas eredeti érveivel.
