Értékelés:
Michael Adas „Machines as the Measure of Men” című műve a technológia, az ideológia és a gyarmatosítás metszéspontjának mélyreható feltárása. A könyv alaposan megvizsgálja, hogy a nem európai kultúrákkal szembeni felsőbbrendűség európai nézetei mélyen gyökereztek a technológiai fejlődésről alkotott elképzelésekben. Tudományos mélysége ellenére az írás világos és közérthető, így mind a tudósok, mind az általános olvasók számára értékes. Egyes kritikák kiemelik a könyv jelentőségét a technológiáról és a haladásról szóló kortárs viták szempontjából, míg mások csalódottságuknak adnak hangot a könyv sűrű tartalma miatt.
Előnyök:A könyv kivételesen jól kutatott, és átfogó perspektívát nyújt a technológiának az európai ideológiák alakításában játszott történelmi szerepéről. Adas világos írásmódja és az idézetek széles körű használata a széles közönség számára is hozzáférhetővé teszi az összetett gondolatokat. A mű a technológiáról, a gyarmatosításról és a globális kérdésekről szóló aktuális viták szempontjából is releváns, és elismerést kapott gazdag meglátásaiért és tudományos alaposságáért.
Hátrányok:Néhány olvasó úgy találta, hogy a könyv sűrűsége és mélysége nyomasztó, és ez elvonatkoztatáshoz vagy akár unalomhoz is vezethet. Egyes újranyomtatott kiadások minőségével kapcsolatban kritikák fogalmazódtak meg, jelezve, hogy egyes fizikai példányoknál hiányozhat az áttekinthetőség, ami ronthatja az olvasás élményét.
(10 olvasói vélemény alapján)
Machines as the Measure of Men: Science, Technology, and Ideologies of Western Dominance
Az elmúlt öt évszázad során az anyagi világ nyugati megértése és ellenőrzése nagyban befolyásolta a nem nyugati népekre és kultúrákra adott európai válaszokat. A Machines as the Measure of Men című könyvében Michael Adas azt vizsgálja, hogy a tudományos és technológiai felsőbbrendűségükről alkotott európai felfogás miként alakította a tengerentúli emberekkel való interakcióikat. Széleskörű, összehasonlító perspektívát alkalmazva elemzi az európai válaszokat a szubszaharai Afrika, India és Kína kultúráira, amelyekről úgy ítélték meg, hogy az anyagi uralom és a társadalmi szervezettség alacsonyabb szintjét képviselik.
A tengerentúli terjeszkedés első évtizedeitől, a XVI. századtól kezdve Adas nyomon követi a tudományos és technológiai fejlődés hatását az ázsiaiakkal és afrikaiakkal szembeni európai hozzáállásra, valamint a gyarmatosított társadalmakkal kapcsolatos politikájukra. A XIX. századi brit és francia gondolkodásra összpontosít, amikor - állítása szerint - az emberi érték tudományos és technológiai mércéi döntő szerepet játszottak a faji felsőbbrendűség és a "civilizációs misszió" ideológiája melletti érvek kialakításában, amelyekkel Európa világuralmát igazolták. Végül megvizsgálja, hogy az első világháború után miért vált sok európai elégedetlenebbé, sőt miért utasította el az emberi értéknek ezt a mércéjét, és elmagyarázza, hogy miért maradt fontos az amerikaiak számára.
A Machines as the Measure of Men című könyv bemutatja, hogy a tudományos és ipari forradalom hogyan járult hozzá az európai imperialista ideológiák kialakulásához, és rávilágít azokra a kulturális tényezőkre, amelyek a nem nyugati teljesítményeket és értékrendeket lenézik. Azt is megmutatja, hogy ezek a hozzáállások a tudományos ismeretek elterjedését korlátozó politikák kialakításával hogyan állandósították önmagukat, és hogyan járultak hozzá jelentősen a fejlődő világ krónikus elmaradottságához. Adas messzemenő és provokatív könyve lebilincselő olvasmány lesz mindazok számára, akiket érdekel a nyugati imperializmus története és öröksége.
Az először 1989-ben nagy sikerrel megjelent Machines as the Measure of Men (A gépek mint az emberek mércéje) most új kiadásban jelenik meg, amelyben a szerző előszava tárgyalja, hogy a nemi és faji tanulmányok, valamint a globális technológia és politika későbbi fejleményei hogyan kerülnek párbeszédbe Adas eredeti érveivel.
