Értékelés:

A könyv a gonosz problémájának frissítő és eredeti elemzését mutatja be, és bonyolult filozófiai gondolatokat fogalmaz meg közérthető módon. Miközben értékes meglátásokat és világos elbeszélést kínál, kritikát kap bizonyos területek mélységének hiánya és a tempó miatt.
Előnyök:⬤ Eredeti és frissítő megközelítés a gonosz problémájáról.
⬤ Világos és világos, közérthető írásmód.
⬤ Egyedülálló keretet kínál (globális/lokális megkülönböztetés) a gonoszsággal kapcsolatos érvek megértéséhez.
⬤ A szerző alázatról tesz tanúbizonyságot, és kerüli az ésszerűtlen állításokat.
⬤ Átgondoltan foglalkozik a gyakori ellenvetésekkel, meggyőző elbeszélést nyújtva.
⬤ Néhány területet, mint például az isteni rejtettséget, nem kezel megfelelően, és megválaszolatlanul hagy kérdéseket.
⬤ A könyvnek több mélység és hossz, különösen az ellenvetések cáfolatában, hasznára válna.
⬤ Az olvasók az első fejezeteket lassúnak találhatják, mielőtt elérnének a lényegi érvekhez.
(11 olvasói vélemény alapján)
The Problem of Evil: The Gifford Lectures Delivered in the University of St Andrews in 2003
Általánosságban feltételezik, hogy az a tény, hogy a világ hatalmas mennyiségű szenvedést tartalmaz, sokszor valóban szörnyű szenvedést, komoly problémával szembesíti azokat, akik egy mindenható és jóindulatú Teremtőben hisznek: meg kell magyarázniuk, hogy egy ilyen Teremtő miért engedné ezt meg. Sok gondolkodó ember meg van győződve arról, hogy a probléma, a gonosz problémája megoldhatatlan.
Az e meggyőződés alapjául szolgáló okok Isten nemlétezése mellett szóló erőteljes érvként, az úgynevezett gonoszság érveként fogalmazhatók meg: Ha létezne Isten, akkor nem engedné meg a hatalmas mennyiségű, valóban szörnyű szenvedés létezését; mivel ilyen szenvedés létezik, nincs Isten. Peter van Inwagen megvizsgálja ezt az érvet, amelyet paradigmatikusan filozófiai érvnek tekint. Következtetése az, hogy (mint a legtöbb filozófiai érv) kudarcot vall.
Nem azt igyekszik bizonyítani, hogy Isten létezik, de az a tény, hogy a világ hatalmas mennyiségű szenvedést tartalmaz, nem bizonyítja, hogy Isten nem létezik. Eközben a filozófusok és teológusok érdeklődésére számot tartó témák széles skáláját tárgyalja, mint például: Isten fogalma; mit jelenthet egy filozófiai érv kudarcként való leírása; a rosszról szóló érv azon változatai közötti különbségtétel, amelyek a világban lévő rengeteg rosszra támaszkodnak, és azon változatok között, amelyek egy bizonyos rosszra támaszkodnak, mint például a lisszaboni földrengés vagy egy őzike halála egy erdőtűzben; a szabad akarat védelme; az állati szenvedés; és Isten rejtettségének problémája.