Gulag Literature and the Literature of Nazi Camps: An Intercontexual Reading
Leona Toker könyve annak szenteli magát, hogy a holokauszt irodalom és a Gulag-irodalom milyen kontextusba helyezi egymást, és megmutatja, hogy az egyik kiemelkedő vonásai hogyan világítják meg a másik elrejtett vonásait és módszereit. Toker ezeket az elbeszéléseket és szövegeket a szovjet és a náci elnyomó rezsimekről szóló történelmi információk hátterében szemléli.
A mű középpontjában olyan írók állnak, mint Varlam Shalamov, Primo Levi, Elie Wiesel és Ka-Tzetnik, de mások, köztük Alekszandr Szolzsenyicin, Evgenija Ginzburg és Jorge Semprn is megvilágítják a vitát. Toker kettős elemzése a művek elbeszélői minőségére összpontosít, valamint arra, hogy az egyes szövegek hogyan dokumentálják az író tapasztalatait, és hogy a fikcionalizált elbeszélés miként tud történelmi tanúságtételként is megkettőződni.
Az eseményekre való utalások az idő múlása és az olvasók kulturális sokszínűsége miatt homályossá válhattak; a könyv megmagyarázza őket, és megmutatja, hogyan formálnak új jelentést a szövegben. Toker a Gulag-irodalom ügyes értelmezőjeként ismert, és ez a szöveg új gondolatokat mutat be arról, hogy a Gulag-irodalom és a holokauszt-irodalom hogyan teszi lehetővé a gonosszal szembeni tanúságtétel jobb megértését.
