Értékelés:
A könyv jól megalapozott és részletes beszámolót nyújt a második világháborúhoz vezető politikai helyzetről, különösen a Sztálin vezette Szovjetunió szemszögéből. Feltárja a két világháború közötti időszak nemzetközi kapcsolatainak dinamikáját és az ideológiák összetett kölcsönhatását. Bár a történelmi fejezet iránt érdeklődők számára kifejezetten ajánlott, mélysége és szerkezete miatt az általános olvasók számára kihívást jelent.
Előnyök:⬤ Átfogó kutatás és levéltári anyagok felhasználása.
⬤ Egyedülálló perspektívát kínál a fasizmus felemelkedéséről és a kommunizmus szerepéről.
⬤ Rávilágít az enyhülés kudarcaira és a jelenlegi külpolitika gyengeségeire.
⬤ Egy több nyelven beszélő, művelt történész írta.
⬤ Mély betekintést nyújt a második világháború előtti nemzetközi kapcsolatokba.
⬤ Nem alkalmas az általános olvasók számára; előzetes ismereteket igényel a témában.
⬤ Az írás sűrű és bonyolult lehet, ami az olvasó frusztrációjához vezethet.
⬤ Egyes szakaszok nem egyértelműek a dátumokat és eseményeket illetően.
⬤ A szerkesztéssel és a könyv szerkezetével kapcsolatban időnként problémák adódnak.
⬤ Egyes olvasók elfogultságot érezhetnek Sztálin tetteinek tárgyalásakor.
(15 olvasói vélemény alapján)
The Spectre of War: International Communism and the Origins of World War II
Egy merész új történeti könyv, amely megmutatja, hogy a kommunizmustól való félelem volt a II. világháború kitörésének egyik fő tényezője.
A háború kísértete egy olyan témát vizsgál meg, amelyről azt hittük, hogy ismerjük - a második világháború gyökereit -, és egy mesteri új értelmezéssel felborítja feltételezéseinket. Jonathan Haslam a diplomáciai kudarcokon vagy a katonai erőn alapuló hagyományos magyarázatokon túlmutatva feltárja a mindezeket összekötő, elhanyagolt szálat: a két világháború közötti időszakban kontinenseken elterjedt, a kommunizmustól való félelmet. A levéltári források, köztük a Kommunista Internacionálé feljegyzései alapján Haslam megváltoztatja a II. világháború mélyen gyökerező eredetéről, konfliktusairól és örökségéről alkotott képünket.
Haslam panorámaképet nyújt az 1920-as és 1930-as évek Európájáról és Északkelet-Ázsiáról, összekapcsolva a fasizmus megjelenését az 1917-es bolsevik forradalom hatásával. Az első világháború számos országot gazdaságilag destabilizált, és az ezt követő társadalmi nyugtalanságban a kommunista felkelés veszélye nagyban fenyegetett. Miközben Moszkva támogatta a kommunista törekvéseket Franciaországban, Spanyolországban, Kínában és azon túl, az olyan ellenfelek, mint a britek, féltették globális birodalmuk stabilitását, és a fasizmusban látták az egyetlen erőt, amely közte és a fennálló rend kommunista megdöntése között állt. A náci Németország és a fasiszta Olaszország megbékítése és politikai félreértése, amely ezt követően következett be, visszatartotta a lázadás kísértetét - csakhogy később a háború bekövetkeztét is elhozza.
A második világháborút megelőző évtizedek ideológiai különbségeinek megvilágításával, valamint a háború előtti és utáni kommunizmus folyamatos szerepével A háború kísértete példátlan kontextust nyújt a huszadik század egyik legjelentősebb szerencsétlenségéhez.
