Olvasói vélemények
Összegzés:Jacques Barzun *A hajnaltól a dekadenciáig* című könyve átfogóan vizsgálja a nyugati kultúrtörténetet az elmúlt 500 évben, különböző sarkalatos forradalmakat és kulturális változásokat tárgyalva. A kritikák dicsérik Barzun éleslátó írását, hozzáférhetőségét és műveltségét, míg egyesek kritizálják a terjedelem egyenetlenségét és bizonyos filozófiai nézőpontokat.
Előnyök:⬤ Fenomenális és éleslátó áttekintés a nyugati civilizáció 500 évéről.
⬤ Barzun írói stílusa magával ragadó és közérthető, a tudományosságot olvasmányossággal ötvözi.
⬤ Rengeteg részletet és ajánlást ad a további olvasáshoz.
⬤ Serkentő és elgondolkodtató tartalom, amely arra készteti az olvasót, hogy felülvizsgálja a kultúrával és a történelemmel kapcsolatos feltételezéseit.
Hátrányok:⬤ Egyes olvasók úgy érzik, hogy a könyv egyenetlen, a különböző részek különböző mélységűek és eltérő elkötelezettségűek.
⬤ Egyes kritikák kiemelik Barzun konzervatív nézeteit, ami egyes olvasókat elriaszthat.
⬤ A könyv terjedelme és sűrűsége kihívást jelenthet az olvasóknak, különösen azoknak, akik nem ismerik a modern európai történelmet.
⬤ Barzun fizikai könyvbemutatójával kapcsolatos kritikák közé tartozik az apró betűméret és a kényes oldalak.
(188 olvasói vélemény alapján)
Eredeti címe:
From Dawn to Decadence: 1500 to the Present: 500 Years of Western Cultural Life
Könyv tartalma:
"Egy lenyűgöző, öt évszázados tanulmány a civilizáció kulturális visszahúzódásáról". -- William Safire, New York Times
Az itthon és külföldön is nagyra becsült, mintegy harminc kultúrtörténeti és kultúrakritikai munkája miatt nagyra becsült Jacques Barzun történészmester egyetlen összefüggő elbeszélésben foglalta össze az 1500 óta eltelt időszakban a nyugati kultúra egészére vonatkozó felfedezéseinek és következtetéseinek összegét.
Barzun saját korának és a mi sürgető gondjaink kettős fényében írja le, mit alkotott a nyugati ember a reneszánsztól és a reformációtól kezdve egészen napjainkig. Szokatlan irodalmi stílusával és kecsességével mutatja be a szereplőket és eseményeket, előtérbe helyezve azokat, akiket elfelejtettek vagy elhomályosítottak. Lenyűgöző fejezetei - például "A puritánok mint demokraták", "Az uralkodók forradalma" és "A művész próféta és bolond" - megmutatják a nagy témák visszatérő szerepét a korszakban.
Ötszáz év győzelmei és vereségei olyan inspiráló történetet alkotnak, amely megváltoztatja azt a benyomást, amelyet a fehér európai férfiak elnyomásának hosszú története kelt. A nők és tetteik kiemelkedő szerepet kapnak, és a szabadság (még szexuális kérdésekben is) nem az elmúlt évtizedek találmánya. És amikor Barzun a jelent nem tetőpontnak, hanem hanyatlásnak értékeli, semmiképpen sem a végzet prófétája. Ehelyett a dekadenciát a nagy korszakok normális lezárásaként mutatja be, és a - holnap vagy holnapután - kirobbanó kreatív újdonság szükséges feltételeként.
Csak egy életen át tartó, széles területet lefedő különálló tanulmányok után képes egy író ilyen könnyedséggel létrehozni azt a szintézist, amelyet ez a nagyszerű kötet mutat.
