Olvasói vélemények
Jelenleg nincsenek olvasói vélemények. Az értékelés 2 olvasói szavazat alapján történt.
Eredeti címe:
The Life After Death (Barzakh) In Islam Based from The Holy Quran Bilingual Edition Lite Version
Könyv tartalma:
A halál utáni élet (Barzakh) az iszlámban a Szent Korán alapján Kétnyelvű kiadás angol és német nyelven Lite verzió.
A barzakh arab szó, jelentése "akadály", "akadály", "elválasztás", vagy "akadály", az élőket a túlvilágtól elválasztó helyet jelöli; fátyol a halottak és az élők világába való visszatérésük között, de a halál és a feltámadás között zajló fázisra is.
A barzakh Ghazali szerint azoknak a helye is lehet, akik sem a pokolba, sem a mennybe nem jutnak. Ibn Hazm szerint Barzakh a legalsó mennyországban létező, meg nem született lelkek helye is, ahol egy angyal méhbe fújja a lelket.
A Szent Korán mindössze háromszor említi, és csak egyszer konkrétan a test és az éteri világ közötti határként, a Barzakhot olyan helyként ábrázolják, ahol a halál után a lélek elválik a testtől - szabadon szemlélheti korábbi életének hibáit. A felismerés elnyerése ellenére nem tud cselekedni. A másik két előfordulás úgy utal Barzakhra, mint az édes és sós víz közötti áthatolhatatlan gátra. Míg az édes- és a sós víz keveredhet, az óceán különbözik a folyótól.
Ibn al-Qayyim hadíszt idézi, hogy - bár a Korán nem említi - az al-Barzakhban lévő lelkeket a tisztaságban vagy tisztátalanságban megegyező lelkekkel csoportosítják. Az iszlámban a lélek és a test függetlenek egymástól. Ez azért jelentős a Barzakhban, mert a Barzakhba csak az ember lelke kerül, a fizikai teste nem. Mivel az ember lelke elválik a testétől a Barzakhban, a hiedelem szerint nem lehet fejlődést vagy javulást elérni az előző életben. Ha valaki bűnös és világi élvezetekkel teli életet élt, nem próbálhat meg jócselekedeteket végrehajtani, hogy eljusson a Jannah Paradicsomba.
Bármit is tesz valaki az életében, az végleges, és nem lehet megváltoztatni vagy megváltoztatni a Barzakhban. Van azonban az a hiedelem, hogy a saját rossz cselekedeteket jelképező tűz már a Barzakhban látható, és az emiatt okozott lelki fájdalom a lélek megtisztulásához vezethet. A szufizmusban a Barzakh vagy Alam-e-Araf nemcsak az a hely, ahol az emberi lélek a halál után tartózkodik, hanem egy olyan hely is, amelyet a lélek alvás és meditáció közben is felkereshet.
A barzakh egy arab szó, amelynek jelentése "akadály", "akadály", "elválasztás" vagy "akadály", és egy olyan helyre utal, amely elválasztja az élőket a túlvilágtól; egy fátyol a halottak és az élők világába való visszatérésük között, de egy olyan szakaszra is, amely a halál és a feltámadás között zajlik.
Ghazali szerint a Barzakh lehet azoknak a helye is, akik sem a pokolba, sem a mennybe nem jutnak be. Ibn Hazm szerint a Barzakh a legalsó mennyországban létező, meg nem született lelkek helye is, ahol egy angyal fújja a lelket az anyaméhbe. A Barzakh csak háromszor szerepel a Koránban, és csak egyszer említi kifejezetten a fizikai és az éteri világ közötti határként. A Barzakhot olyan helyként ábrázolják, ahol a lélek a halál után elválik a testtől - felszabadul, hogy elgondolkodjon korábbi élete rossz viselkedésén.
Annak ellenére, hogy elismerést nyer, képtelen arra, hogy bármilyen cselekedetből előnyt kovácsoljon. A másik két incidens úgy utal Barzakhra, mint egy áthatolhatatlan gátra S és Sósvíz között. Míg az édes- és a sós víz keveredhet, az óceán elkülönül a folyótól.
