Olvasói vélemények
Összegzés:Huntington „A harmadik hullám” című műve átfogó elemzést nyújt az 1974 és 1990 között lezajlott globális demokratizálódási folyamatról, különböző történelmi esettanulmányok segítségével magyarázza meg a nem demokratikus politikai rendszerekből a demokratikus politikai rendszerekbe való átmenet dinamikáját. Bár a könyv értékes meglátásokkal szolgál, és releváns a kortárs politikai viták szempontjából, a mélység és az elkötelezettség tekintetében van néhány hiányossága is.
Előnyök:⬤ Átfogó elemzés számos esettanulmánnyal.
⬤ Világos írásmód, amely az összetett fogalmakat is érthetővé teszi.
⬤ A kortárs politikai kérdések szempontjából releváns, különösen a közelmúltbeli autoriter tendenciák fényében.
⬤ Jól meghatározott keretet nyújt a demokratizálódási hullámok megértéséhez.
⬤ Ideális a hallgatók és a demokratizálódás témájával újonnan ismerkedő olvasók számára.
Hátrányok:⬤ Hiányzik az egyes országok demokratizálódási útjainak részletes feltárása.
⬤ Nem összpontosít eléggé a demokrácia konszolidációs folyamatára.
⬤ Néhány olvasó fárasztónak és száraznak találja az írást.
⬤ Kissé Amerika-centrikus nézőpontot kínál a demokráciáról.
(17 olvasói vélemény alapján)
Eredeti címe:
The Third Wave, Volume 4: Democratization in the Late 20th Century
Könyv tartalma:
1974 és 1990 között több mint harminc dél-európai, latin-amerikai, kelet-ázsiai és kelet-európai ország váltott át a tekintélyelvű kormányzati rendszerről a demokratikusra. Ez a globális demokratikus forradalom valószínűleg a huszadik század végének legfontosabb politikai trendje. A TheThird Wave, Samuel P. Huntington elemzi e demokratikus átmenetek okait és természetét, értékeli az új demokráciák stabilitási kilátásait, és megvizsgálja annak lehetőségét, hogy még több ország váljon demokratikussá. Szerinte a közelmúltbeli átmenetek a demokratizálódás harmadik nagy hullámát jelentik a modem világban. Az előző két hullám mindegyikét egy-egy fordított hullám követte, amelyben egyes országok visszatértek a tekintélyelvű kormányzáshoz. Konkrét példák, empirikus bizonyítékok és éleslátó elemzések segítségével Huntington nem elméletet és nem történelmet ad a harmadik hullámról, hanem magyarázatot ad arra, hogy miért és hogyan következett be.
A demokratikus tendenciáért felelős tényezők közé tartoznak az önkényuralmi rendszerek legitimitási dilemmái, a gazdasági és társadalmi fejlődés, a katolikus egyház megváltozott szerepe, az Egyesült Államok, az Európai Közösség és a Szovjetunió hatása, valamint a "hólabda" jelenség: az egyik országban bekövetkező változás más országokban is változást idéz elő. Öt kulcsfontosságú elitcsoport játszott szerepet a nem demokratikus rezsimeken belül és kívül a demokratizálódás különböző módjainak kialakításában. A kompromisszum volt a kulcs minden demokratizálódáshoz, és a választások és az erőszakmentes taktika is központi szerepet játszott. Az új demokráciáknak meg kell küzdeniük a "kínzók problémájával" és a "pretoriánus problémával", és meg kell kísérelniük a demokratikus értékek és folyamatok kialakítását. A demokráciából való kiábrándulás - érvel Huntington - szükséges a demokrácia megszilárdításához. A könyvet azoknak a politikai, gazdasági és kulturális tényezőknek az elemzésével zárja, amelyek eldöntik, hogy a harmadik hullám folytatódik-e vagy sem.
Számos "Iránymutatás demokratizálóknak" konkrét, gyakorlati javaslatokat kínál a reformok elindításához és végrehajtásához. Huntington gyakorlati alkalmazásra helyezett hangsúlya teszi ezt a könyvet értékes eszközzé bárki számára, aki részt vesz a demokratizálódási folyamatban. A történelem ezen ingatag időszakában Huntington értékelése a demokratizálódási folyamatokról nélkülözhetetlen a demokrácia jövőjének megértéséhez a világban.
