Olvasói vélemények
Összegzés:Samuel P. Huntington „A katona és az állam” című műve továbbra is a civil-katonai kapcsolatok jelentős műve, amely olyan elméleti keretet kínál, amely ma is ugyanolyan aktuális, mint 1957-es megjelenésekor. A mű a katonai professzionalizmus és a polgári ellenőrzés közötti összetett dinamikát vizsgálja, hangsúlyozva a nemzetbiztonság és a liberális demokratikus értékek közötti feszültséget. A könyv jól kutatott és szépen felépített, mélysége és szigorúsága miatt nagyra értékelt, bár egyes kritikák kiemelik elméleti jellegét és a katonai életre vonatkozó gyakorlati betekintés hiányát.
Előnyök:⬤ Átfogó és szigorú elemzés a civil-katonai kapcsolatokról, amely a kortárs kérdések szempontjából releváns.
⬤ Világos szerkezet, részletes fejezetek a történelmi összefüggésekről és az elméleti perspektívákról.
⬤ A katonai tanulmányokban és kutatásokban széles körben hivatkozott alapvető szöveg.
⬤ Hatékonyan eloszlatja a katonai professzionalizmusról és a liberális polgári ellenőrzésről szóló mítoszokat.
Hátrányok:⬤ Nagymértékben elméleti jellegű, potenciális kihívás a katonai tapasztalattal vagy széles körű háttérismeretekkel nem rendelkező olvasók számára.
⬤ Néhány kritikus úgy érezte, hogy hiányzik belőle a modern katonai életre vonatkozó gyakorlati betekintés.
⬤ A Kindle verzióból hiányoznak az oldalszámok, ami megnehezíti a tudományos felhasználásra szánt idézeteket.
⬤ Inkább a jelentős tapasztalattal rendelkező szakembereknek szól, nem ajánlott új vagy kevésbé tapasztalt katonai személyzetnek.
(26 olvasói vélemény alapján)
Eredeti címe:
The Soldier and the State: The Theory and Politics of Civil-Military Relations
Könyv tartalma:
Samuel P. Huntington klasszikus művében megkérdőjelezi a hadsereg társadalomban betöltött szerepéről szóló legtöbb régi feltételezést és elképzelést. Hangsúlyozva a katonai szemlélet értékét az amerikai nemzetpolitika számára, Huntington azt a különleges feladatot végezte el, hogy kidolgozta a polgári-katonai kapcsolatok általános elméletét, és azt szigorú történelmi elemzésnek vetette alá.
Az első rész a „katonai szakma”, a „katonai elme” és a polgári ellenőrzés általános elméletét mutatja be. Huntington elemzi a katonai szakma felemelkedését Nyugat-Európában a XVIII. és XIX. században, és összehasonlítja Németország és Japán civil-katonai kapcsolatait 1870 és 1945 között.
A második rész az amerikai polgári-katonai kapcsolatok két környezeti állandóságát, liberális értékeinket és konzervatív alkotmányunkat írja le, majd az amerikai polgári-katonai kapcsolatok alakulását elemzi 1789-től 1940-ig, az amerikai katonai szakma kialakulására és az intellektuális és politikai áramlatok erre gyakorolt hatására összpontosítva.
Huntington leírja az amerikai civil-katonai kapcsolatok forradalmát, amely a második világháború alatt zajlott le, amikor a katonaság előbújt a burokból, átvette a háború vezetését, és a liberális társadalom hozzáállását fogadta el. A harmadik rész az amerikai civil-katonai kapcsolatok problémáinak elemzésével folytatódik a második világháború és a koreai háború korszakában: a vezérkari főnökök politikai szerepe, a Truman- és Eisenhower-kormányok közötti civil-katonai kapcsolatok különbsége, a Kongresszus szerepe, valamint a Védelmi Minisztérium szervezete és működése. Huntington arra a következtetésre jut, hogy az amerikaiaknak újra kellene értékelniük liberális értékeiket a hivatásos katonák konzervatív realizmusának új értelmezése alapján.
