Olvasói vélemények
Összegzés:Melvyn Goldstein „A havas oroszlán és a sárkány” című könyvéről szóló kritikák dicsérik a kínai-tibeti kapcsolatok objektív és kiegyensúlyozott kezelését, amely a kortárs kérdésekkel foglalkozva érthető történelmi kontextust nyújt. Az olvasók nagyra értékelik a szerző tudományos megközelítését, annak ellenére, hogy egyes érzékeny témák mélységét és részletességét kritikával illetik.
Előnyök:⬤ A kínai-tibeti kapcsolatok objektív és kiegyensúlyozott elemzése.
⬤ A történelmi és geopolitikai kontextus jól bemutatott.
⬤ Magával ragadó és könnyen olvasható mind az általános, mind a tudományos közönség számára.
⬤ A Tibet-kérdés megértésének kiindulópontjaként ajánlott.
⬤ A szerző a téma elismert szakértője.
Hátrányok:⬤ Néhány kritikus úgy érzi, hogy a könyv elhallgatja az érzékeny és érzelmekkel teli kérdéseket.
⬤ Kritika, hogy a könyv bizonyos területeken nem elég részletes, így inkább tűnik áttekintésnek, mint átfogó tanulmánynak.
⬤ Néhány kritikus megjegyezte, hogy az írás egyes részei cinikusak vagy lényegtelenek.
⬤ A szerzőnek a kínai hatóságokkal fenntartott jó kapcsolatai miatt lehetséges elfogultság.
(14 olvasói vélemény alapján)
Eredeti címe:
The Snow Lion and the Dragon: China, Tibet, and the Dalai Lama
Könyv tartalma:
A "Tibet-kérdés" - Tibet politikai státusza - körüli feszültség napról napra fokozódik. A Dalai Láma széles körű nemzetközi szimpátiát szerzett a Kínától való autonómiára való felhívásával, a kínai kormány azonban továbbra is keményen ellenzi azt. Mi a konfliktus előzménye? Tud-e a két fél elfogadható kompromisszumra jutni? Ebben az átgondolt elemzésben Melvyn C. Goldstein, a kiváló professzor és régi Tibet-elemző kiegyensúlyozott és közérthető képet ad a konfliktusról, és javaslatot tesz a jövőre nézve.
Tibet politikai sorsa számos fordulaton ment keresztül azóta, hogy az ötödik dalai láma 1642-ben először került politikai hatalomra Tibetben. Ebben a században a Csing-dinasztia 1911-es bukását követő negyvenéves de facto függetlenségi időszak hirtelen véget ért, amikor a kínai kommunisták erőszakkal beolvasztották Tibetet új államukba, és megkezdték a változások sorozatát, amelyek Tibet hagyományos társadalmi, kulturális és gazdasági rendszerének nagy részét megsemmisítették. Mao 1976-ban bekövetkezett halála után Deng Xiaoping hatalomra kerülésével gyorsan megváltozott a pekingi hozzáállás, és jelentős kezdeményezés indult meg a Dalai Lámával való tárgyalásra a konfliktus megoldása érdekében. Ez kudarcot vallott. Deng Xiaoping halálával Tibet jövője bizonytalanabb, mint valaha, és Goldstein szerint a konfliktus könnyen erőszakba torkollhat.
A tibeti kultúra és nép mély ismeretére támaszkodva Goldstein végigvezet minket Tibet történelmén, a Tibet státuszáról folytatott politikai és kulturális tárgyalásokra összpontosítva a századfordulótól napjainkig. Ismerteti Tibet szerepét a kínai politikában, a külföldi kormányok gyenge és ellentmondásos válaszait, a mindkét oldalról érkező közeledéseket és visszautasításokat, valamint a politikai vitában elválaszthatatlanul összefonódó nacionalista érzelmeket. Végül egy átgondolt kompromisszumra vonatkozó tervet mutat be, azonosítva a konfliktus kulcsfontosságú aspektusait, és felhívást intéz az Egyesült Államokhoz, hogy játsszon aktív diplomáciai szerepet. A világosan megírt és gondosan érvelő könyv meghatározó forrás lesz mindazok számára, akik a tibeti kérdés megértését keresik Tibet viharos történelmének e veszélyes fordulópontján.
