Értékelés:
A könyv bevezető szövegként szolgál a Nagy Sándor utáni utódok korszakáról, könnyed és humoros áttekintést nyújtva. Ugyanakkor bírálták, hogy történelmi pontatlanságokat és kihagyásokat tartalmaz, ami miatt kevésbé alkalmas a hozzáértőbb olvasók számára.
Előnyök:Világos és humoros bevezetés, kezdők számára is alkalmas, könnyed és lebilincselő prózában, táblázatokkal és illusztrációkkal a királyságokról.
Hátrányok:Történelmi tévedéseket és jelentős kihagyásokat tartalmaz, a főbb események és alakok elemzésében nem elég mélyreható, és más, részletesebb művekhez képest származékosnak tartják.
(6 olvasói vélemény alapján)
The Rise of the Hellenistic Kingdoms 336-250 BC
Amikor Nagy Sándor i. e.
323-ban meghalt, olyan birodalmat hagyott hátra, amely az Adriai-tenger partjaitól Afganisztán hegyeiig terjedt. Ez a birodalom nem élte túl Sándor halálát, és gyorsan több utódállamra szakadt. Ezek az államok, amelyek saját jogon jelentős királyságok voltak, a következő háromszáz évben uralták Kis-Ázsiát, Görögországot, a Levantét és Egyiptomot.
Bár Philip Matyszak elbeszélése kitér a keleti görögök figyelemre méltó hozzájárulására olyan területeken, mint a filozófia, a tudomány és a kultúra, a fő hangsúly a rivalizáláson, a politikán és a háborúkon - polgári és külföldi háborúkon - van, amelyeket a hellenisztikus uralkodók folyamatosan vívtak egymás között. Ahogy más területeken, úgy a katonai és diplomáciai téren is újítók voltak az utódbirodalmak.
Háborúik és diplomáciai csetepatéik valóban szorosan megelőlegezik a tizennyolcadik századi Európa és a huszadik század nagyhatalmi rivalizálásait. E különböző királyságok összetett kölcsönhatása, amelyek mindegyike sajátos karakterrel és fejlődő katonai rendszerekkel rendelkezett, a geopolitikát és a nagy stratégiát ötvözte a diplomáciai kétszínűséggel és a könyörtelen háborúskodással.
Az utódállamok epikus története tele van hibás hősökkel, palotaintrikával, gyilkossággal, árulással, vérfertőzéssel, lázadással és hódítással.
