The Crisis of the Human Sciences: False Objectivity and the Decline of Creativity
A centralizáció és a túlzott professzionalizáció a kritikus környezet eltűnéséhez vezethet, amely képes összekapcsolni a humán tudományokat a való világgal. A kötet szerzői azt javasolják, hogy a humán tudományoknak olyan konkrét kulturális környezetben kell működniük, amely hic et nunc alapon képes befolyásolni az eljárásokat, és hogy nem szabad teljes mértékben normatív kritériumokra támaszkodniuk, amelyeknek gyakran az a funkciójuk, hogy a tudatlanságot az értéksemleges objektivitás hivalkodó fátyla mögé rejtsék.
A szociológiában a szcientizmus térnyerése széttöredezett etikai kategóriákat és eltorzította a belső és külső énünk közötti diskurzust, míg a filozófiát az iparosodott és fejlődő országok számos filozófia tanszékén uralkodó üres professzionalizmus szenvedi el, ahol az unalmas, ahistorikus és politikamentes gyakorlatokat a hamis kiválóságra való hivatkozással igazolják. A humán tudományok minden ágában az abszurd értékelési folyamatok hasonló tendenciákat táplálnak, mivel steril légkört teremtenek, és megakadályozzák az interdiszciplinaritást és a kreativitást.
Az elmélet technicizálása a technokraták kezére játszik. A szerzők a megközelítések és értelmezések széles skáláját kínálják, az oktatásfilozófiától az egyetemek üzleti modelljeinek újraértékeléséig.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)