A huszita forradalom története

Olvasói vélemények

A könyv a huszita forradalom átfogó és tudományos vizsgálatát nyújtja, amelyet mélysége és ideológiai meglátásai miatt nagyra értékelnek. Ugyanakkor nem biztos, hogy megfelel azoknak az elvárásainak, akik egy egyszerű történelmi elbeszélést keresnek, mivel inkább a szociológiai és teológiai szempontokra összpontosít.

⬤ Átfogó és részletes tanulmány
⬤ szimpatizál a huszita mozgalommal
⬤ a meghatározó angol nyelvű szövegnek tekinthető
⬤ betekintést nyújt a huszita forradalom ideológiai és politikai vonatkozásaiba
⬤ világosan nyomon követi a történelmi fejlődést.

⬤ Nem tipikus elbeszélő történelem
⬤ csalódást okozhat az egyszerű történelmi tényeket kereső olvasóknak
⬤ inkább a társadalmi és teológiai vonatkozások iránt érdeklődő tudósok, mint az általános olvasók számára alkalmas.

(3 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

A History of the Hussite Revolution

Könyv tartalma:

A XV. századi Csehországban a vallási reformáció egyben társadalmi, politikai és kulturális forradalom is volt - az első a nagy felfordulások közül, amelyek a középkori világot modern világgá változtatták. A reformmozgalom a prágai evangélikus pietizmus újjáéledésével kezdődött a prágai nép körében, majd a prágai egyetem cseh értelmiségének vezetése alatt a reformmozgalom Husz János mester alatt érte el csúcspontját, aki a pietizmus buzgalmát egyesítette az angol reformátor, Wyclif János által kidolgozott szisztematikus politikai programmal. Amikor Hus a konstanzi zsinatnak való alávetéssel eltávozott a színről, a mozgalom vezetését a radikálisabb stribroi Jakoubek vette át - a huszitizmus legjellemzőbb gyakorlatának, a kétféle laikus közösségnek (utraquizmus) az úttörője. Ugyanakkor a reformnak Jakoubek tanítványai által a birodalom városi és paraszti lakossága körében való terjesztése ellensúlyozta az egyetemi urak és a huszita feudalitás konzervatívabb irányzatait; 1417-re a huszita mozgalom a szélsőséges konzervativizmustól a waldens szektásságig terjedő valláspolitikai irányzatok nyugtalan koalíciója volt.

A huszita pártok közötti kölcsönhatásból és a pápa és a császár nyomására adott különböző reakcióikból két fő reformáció alakult ki - az egyik Prágában, a másik Táborban. Mindkettőt elítélte a római egyház, de a prágai mozgalom, amely kevésbé szélsőséges volt, nem szűnt meg reménykedni e döntés megváltoztatásában. Tábor viszont egészen az eretnekségig, a skizmáig és a forradalomig ment, és a középkori rendtől "de facto" elszakadva az autonóm, városállamként szervezett kongregációs közösség formájával végződött. Vallási reformizmus, mindenféle szektás eretnekség, nemzeti szenvedélyek, osztálygyűlölet, laicizáció és antiklerikalizmus - a késő középkori Európában működő összes zavaró tényező összejött a huszita forradalomban, amely gyakorlatilag a változások minden olyan formájára szolgáltatott példát, amelyekkel Európa a következő három évszázadban foglalkozni fog.

Howard Kaminsky a Florida International University történész professzor emeritusa.