A Hydaspes Kr. e. 326: Nagy Sándor hódításainak határai

Olvasói vélemények

A könyv Nagy Sándor utolsó indiai hadjáratára összpontosít, feltárja hátterét, katonai taktikáját és a Hydaspes-folyónál vívott végső csata eseményeit. A könyv elismert a jól megalapozott tartalmáról, a terjedelmes illusztrációkról és a történelemtanulók számára való hozzáférhetőségéről. Alkalmi olvasásra azonban nem biztos, hogy alkalmas.

Jól kutatott és informatív, kiterjedt térképeket és illusztrációkat tartalmaz, betekintést nyújt Sándor katonai stratégiáiba és hátterébe, a korlátozott források ellenére jól dokumentált.

Alkalmi vagy szabadidős olvasásra nem alkalmas, inkább diákoknak és kutatóknak szól, az általános közönség számára talán sűrű lehet.

(4 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

The Hydaspes 326 BC: The Limit of Alexander the Great's Conquests

Könyv tartalma:

Nagy Sándor utolsó csatájának és elismert taktikai mesterművének első dedikált vizsgálata.

A Nagy Sándor i. e. 331. október 1-jén Gaugamelánál aratott győzelmét követő években makedón és görög hadserege valóban „herkulesi” hadjáratok sorát vívta a mai Irán, Türkmenisztán, Afganisztán és Pakisztán területén. De az Indus-völgyben, a Hydaspes folyó (ma Jhelum) partján, i. e. 326-ban vívta meg Alexandrosz az utolsó nagy csatáját Porosz király ellen.

Ez a gyönyörűen illusztrált mű részletes térképek és 3D-s ábrák segítségével mutatja be, hogyan használta Sándor a fortélyokat és a megtévesztést, hogy seregének egy válogatott csapatát az ellenség figyelmének felkeltése nélkül átvigye a felduzzadt Hydaspes folyón, lehetővé téve csapatai számára a meglepetés döntő fontosságú elemét. A csatajeleneteket ábrázoló művészi ábrázolások és fényképek a csatában összecsapó erők lenyűgöző sokaságát tárják elénk, beleértve az indiai harci elefántokat és harci szekereket, valamint a lovas íjászokat és a falanxalakzatokat. Megvizsgáljuk a szemben álló felek fegyverzetének és páncélzatának különbségeit is, amelyek döntő fontosságúnak bizonyultak a végeredmény szempontjából. Bár taktikai remekmű volt, Nagy Sándor a Hydaspesnél került a legközelebb a vereséghez, és ez volt az egyik legköltségesebb ütközet, amelyet a majdnem kimerült hadserege vívott.