Olvasói vélemények
Összegzés:A könyv a japán építészet, különösen a háború utáni házak átfogó vizsgálatát kínálja, bemutatva a történelmi, társadalmi és kulturális tényezők hatását a tervezésre. A könyv illusztrációk és esszék gazdag tárháza teszi vizuálisan vonzóvá és informatívvá.
Előnyök:A könyv 544 illusztrációjával vizuálisan lenyűgöző. Jól megírt esszéket tartalmaz, amelyek hatékonyan közvetítik az egyes évtizedek történelmi és társadalmi kontextusát. A szerkesztői formátum évtizedek szerint osztja fel a tartalmat, ami segít az építészeti fejlődés megértésében. Az olvasói szempontok is szerepelnek, fokozva az elbeszélést. Naomi Pollock prózája magával ragadó és éleslátó.
Hátrányok:Egyes olvasók számára kevésbé lehet vonzó az építészetre helyezett hangsúly, ha nem érdekli őket különösebben a téma. A tartalom nagymértékben a háború utáni építészetre összpontosít, ami korlátozhatja a könyv vonzerejét azok számára, akik szélesebb körű építészeti vitákra vágynak.
(2 olvasói vélemény alapján)
Eredeti címe:
The Japanese House Since 1945
Könyv tartalma:
Képzeljünk el egy sorházat, amelynek udvara elválasztja a konyhát a hálószobától. Vagy egy apró, háromszög alakú tornyot, amelyben egymás fölé rakott szobák vannak.
A Japánban a második világháború vége óta gyártott házak furcsa, kísérletező és teljesen lenyűgözőek, és egyben családi házak is, a világ legkülönlegesebbjei közé tartoznak. A japán ház 1945 óta az ikonikus japán házak összefüggő kronológiája, amely a legmeggyőzőbb építész által tervezett otthonokat mutatja be, hogy bemutassa a forma, az anyag, az építészeti kifejezésmód és a családi életmód fejlődését közel nyolc évtized alatt. Koncepcionális tisztaságukban páratlanul sok japán ház vált ikonikussá itthon és külföldön egyaránt.
A világos prózában, fényképekkel és rajzokkal kísért könyv kilencvenhét házat mutat be kilenc fejezetben, évtizedek szerint rendszerezve. A könyv amellett, hogy megismerteti az olvasót az egyes házakkal, megvilágítja a korszakalkotó házak mögött álló társadalmi, technológiai, földrajzi és történelmi tényezőket.
A korszak fejlődését a vizuális megjelenítés is kiemeli, ahogy a monokrómtól a színesig és a kézzel rajzoltól a digitálisig fejlődik. Az évtizedes bevezetők az egyes fejezetek történelmi kontextusát adják meg, míg a "Spotlight" szegmensek a japán házak különálló elemeire hívják fel a figyelmet.
Az "Otthon" fejezetek, amelyek többségét építészek és családtagjaik írták, az ezekben az egyedi házakban való élet élményét elevenítik fel.
