Értékelés:
Jelenleg nincsenek olvasói vélemények. Az értékelés 2 olvasói szavazat alapján történt.
Hearing Revelation 1-3
A Kinyilatkoztatás címzettjei hallgatták, és úgy hallották, mint más szóbeli előadásokat. A görög címzettek nemcsak a görög nyelvet ismerték, hanem a retorikai előadásmódnak a görög kultúrára jellemző hagyományos módjait is.
Tudták, hogyan kezdődnek a művek (proemiummal, de a beszélő éthoszára összpontosítva). A szónok ethosza volt a meggyőzés első bizonyítéka, és így a hallgatóság tudta, hogyan hangzik. A Jelenések 1.
fejezetét folyamatos előadásként hallották, nem úgy, mint a tudósok, akik szünetet tartanak, hogy megvizsgálják a mozaik minden egyes csempéjét.
A Jelenések 1-3-ban a beszélő Jézus - nem János, aki átadja Isten kijelentését a hét gyülekezetnek. Miután lenyűgözően, testileg is bemutatkozik, amit ekphraszisznak nevezünk, hét külön levélben szólal meg.
Minden egyes levél megszólításában megismétli éthoszának megfelelő aspektusait. A levelek típusa kizárólag a dicséret és a szemrehányás. Mivel ez a típus a mai olvasó számára átláthatatlan, a monográfia példákat mutat be a dicsérő és a dorgáló levelekből.
A görög hallgatók egyébként mindennél többre értékelték a dicséretet, a becsületet és a tiszteletet, ezért ezeket a kulturális értékeket részletesen bemutatjuk. Végül pedig a hét levél mindegyikét a dicséret és a szemrehányás fényében vizsgáljuk meg, ami ebben az összefüggésben a sarkalatos erények: az óvatosság, az igazságosság, a bátorság és a mértékletesség közös értelmezése szempontjából értendő. A két uralkodó erényről kiderül, hogy az igazságosság és a bátorság.
Mivel a Jelenések könyvének legtöbb kommentátora a városokat az ókori elit írók szemszögéből vizsgálja, a városi élet átlagos jellegét kell a középpontba helyezni. Csak így lehet azonosítani a nem elit erényeit, és csak így lehet őket megfelelően dicsérni vagy hibáztatni.
Bármi más is történik a Jelenések könyvében, az első három fejezet összetételében, szerkezetében és értékrendjében alapvetően görög.
