Értékelés:
Jelenleg nincsenek olvasói vélemények. Az értékelés 2 olvasói szavazat alapján történt.
The Future Perfect: A Fugue
"A The Future Perfect: A Fugue című könyvében Eric Pankey azt mondja nekünk, hogy 'ami számít, az a miscellánia', 'a következő.... lazán összefűzött, ápolatlan napjaink'. Mégis, vallja, 'az ember álmatlanul tudna aludni, ha értelmet adna az összes ezeknekés azoknak a zsákmányának. Hogyan tudnánk nem "a jövőbe vetíteni," nem "a múltat előjelként látni? ' írja. 'Hogyan lehet elkerülni, hogy az ürességre gondoljunk? ' Egyik nyugtalanító kérdés követi a másikat a kötet egyetlen többszólamú versében. Válaszok helyett Pankey a mindig gyönyörű zenéjének élvezetét kínálja nekünk. Egy ilyen virtuóztól 'ezek a hangok, ezek az intervallumok' minden, amit kérhetünk."".
-Allison Funk.
"A gyűjtemény terjedelme epikus - a tánc létrejön, a Minotaurosz szembesül a labirintussal, a kőszerszámok eltűnnek, Tamás, a kétkedő megérinti a sebet; és végül a jövő úgy tűnik, hogy eltűnik, mind a föld, mind az egyén számára: "a tinta száradásának mormogása". Minden múlandó; mégis azt látjuk, ahogy az elbeszélő az itt és mostot lila virágokban úszó bokrokban, lángoló házban, átláthatatlan égboltban, holdakban, esőimpulzusokban, fényben a maga sokféle formájában vizualizálja. A képek megjelennek és eltűnnek, ismétlődnek és egymásba fonódnak, mint egy zenei fúgában, a személytelen hang megkérdőjelezi a történések, az ápolatlan múlt, maga az emlékezet egyidejűségét. Számomra az a legmeghatóbb, amikor azt nézem, amit az elbeszélő egy jelenlétet gyakorló test jelenésének nevez. Ez a tétovázás, ez a bevallott erőfeszítés - ezek a versek."".
-Martha Ronk.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)