Olvasói vélemények
Összegzés:A könyv provokatív érvelést mutat be a közép-ázsiai tudósok európai tudományra gyakorolt hatásáról, és azt állítja, hogy a régióból származó újítások jelentősen hozzájárultak a modern tudományos gondolkodás fejlődéséhez. Míg egyes olvasók értékelik a könyv gondolatébresztő állításait és tudományos meglátásait, mások kritikával illetik a vélt elfogultságokat és az érvek összetettségét, megkérdőjelezve a tartalom érthetőségét és hozzáférhetőségét az általános közönség számára.
Előnyök:⬤ Elgondolkodtató hipotézis, amely a közép-ázsiai innovációkat az európai tudományok eredetéhez kapcsolja.
⬤ Lenyűgöző tudományosság és széles körű történelmi, nyelvészeti és földrajzi ismeretek.
⬤ Megkérdőjelezi a közép-ázsiaiakról alkotott hagyományos nézeteket, és inkább kreatívan befolyásosnak, mint barbárnak mutatja őket.
⬤ Magával ragadó érvek a tudás és az oktatási intézmények történelmi átadásáról.
⬤ Világos, tudományosan szigorú stílusban íródott.
Hátrányok:⬤ Néhány olvasó elfogultnak vagy túlságosan bonyolultnak találja az érveket, ami elidegenítheti az általános közönséget.
⬤ A kritikusok megemlítik, hogy egyes állításokhoz nem állnak rendelkezésre korabeli bizonyítékok, ami a könyv történelmi megbízhatóságával kapcsolatos aggályokat vet fel.
⬤ Az írást túl sűrűnek, disszertációhoz hasonlónak tarthatják, ami kevésbé vonzóvá teszi az alkalmi olvasók számára.
⬤ Egyesek szerint a kultúrák és a szellemi hozzájárulások közötti különbségtétel problematikus, különösen egyes gondolkodók besorolását illetően.
(7 olvasói vélemény alapján)
Eredeti címe:
Warriors of the Cloisters: The Central Asian Origins of Science in the Medieval World
Könyv tartalma:
A kerengő harcosai elmeséli, hogy a Közép-Ázsiából származó kulcsfontosságú kulturális újítások hogyan forradalmasították a középkori Európát, és hogyan alakították ki a nyugati tudomány kultúráját. A középkori tudósok ritkán végeztek tudományos kísérleteket, ehelyett a természettudományok, a filozófia és a teológia kérdéseit vitatták meg a rekurzív érvelés módszerével.
Ez a rendkívül jellegzetes és szokatlan vitamódszer volt a középkori tudomány, a modern tudomány elődjének egyik fő jellemzője. Tudjuk, hogy a tudomány alapjait az iszlám világból importálták Nyugat-Európába, de az iszlám kultúra ilyen kulcsfontosságú elemeinek eredete mindeddig rejtély volt. Ebben a provokatív könyvben Christopher I.
Beckwith nyomon követi, hogy a rekurzív érvelés módszerét először buddhista tudósok fejlesztették ki, és ők terjesztették el az egész ókori Közép-Ázsiában. Megmutatja, hogyan vették át a módszert az iszlám közép-ázsiai természetfilozófusok - mindenekelőtt Avicenna, a középkor egyik legzseniálisabbja. Gondolkodók - és Nyugatra is eljutott, amikor Avicenna műveit a XII.
században Spanyolországban Ibn Da'ud zsidó filozófus és mások latinra fordították. Ugyanebben az időszakban a kollégium intézményét is az iszlám világból kölcsönözték. A kollégiumban tartották a legtöbb disputációt, és ez lett a középkori Európa újonnan alakult egyetemeinek legfontosabb eleme.
Amint Beckwith bemutatja, az iszlám kollégium a buddhista Közép-Ázsiából is származik. Az ősi buddhista, klasszikus arab és középkori latin nyelvű írások alapos elemzését felhasználva A kerengő harcosai átalakítja a középkori tudományos kultúra eredetéről alkotott képünket.
