Olvasói vélemények
Összegzés:A könyv ellentmondásos és elgondolkodtató módon tárja fel a buddhizmus és a görög filozófia közötti korai kapcsolatokat, különösen Pürrhosz alakján keresztül. Beckwith megkérdőjelezi a buddhizmus eredetéről alkotott hagyományos nézeteket, és a közép-ázsiai és perzsa gondolkodás jelentős hatásait veti fel. Bár a könyv jól kutatott és érdekes érveket tartalmaz, kritikával kell szembenéznie, mivel spekulatív, ismétlődő, és nem rendelkezik elegendő háttérrel a hivatkozásokhoz.
Előnyök:⬤ Magával ragadó és provokatív gondolatok a korai buddhizmusról és a görög filozófiához fűződő kapcsolatáról.
⬤ Jól bemutatott érvek, amelyek mögött alapos tudományos ismeretek állnak.
⬤ A keleti és nyugati filozófiai hagyományok metszéspontjai iránt érdeklődő olvasók számára izgalmas.
⬤ Megváltoztatja a korai buddhizmus történeti megértésének néhány perspektíváját.
⬤ Érdekes hipotézisek, amelyek megkérdőjelezik a hagyományos narratívákat.
Hátrányok:⬤ Egyes érvek spekulatívnak és konkrét bizonyítékok nélkülinek tűnnek.
⬤ Az írás időnként ismétlődő lehet, ami arra utal, hogy a szerző a szómennyiséget igyekszik növelni.
⬤ Sok hivatkozás megfelelő háttér nélkül szerepel, az olvasó ismeretét feltételezve.
⬤ Néhány kritikus jelentős pontatlanságokat talált a szerző buddhista fogalmak értelmezésében.
⬤ A könyv sűrű, és nem biztos, hogy az alkalmi olvasók számára is hozzáférhető.
(23 olvasói vélemény alapján)
Eredeti címe:
Greek Buddha: Pyrrho's Encounter with Early Buddhism in Central Asia
Könyv tartalma:
Hogyan befolyásolta a nyugati filozófiát egy görög filozófus találkozása a buddhizmussal Közép-Ázsiában
Az iliszi Pürrhosz Nagy Sándorral együtt Közép-Ázsiába és Indiába utazott a Perzsa Birodalom Kr. e. 334-324-ben történt görög inváziója és meghódítása során. Ott találkozott a korai buddhista mesterekkel. A Görög Buddha bemutatja, hogy korai buddhizmusuk hogyan formálta Pyrrho, az ókori görögországi pirrói szkepticizmus híres megalapítójának filozófiáját.
Christopher I. Beckwith a nyugati filozófia egyik fő hagyományának eredetét a közép-ázsiai és északnyugat-indiai Gandhara országába vezeti vissza. Szisztematikusan vizsgálja Pürrhosz és a korai buddhizmus tanításait és gyakorlatát, beleértve azokat, amelyeket Pürrhosz által és róla szóló tanúvallomásokban, a szeleukida nagykövet, Megaszthenész két évtizeddel későbbi, az indiai filozófiáról szóló jelentésében, az indiai király, Devanampriya Priyadarsi első személyű, a Dharma egy népszerű változatára utaló rendeleteiben a Kr. e. harmadik század elején, valamint a Gautama Dharmájának taoista visszhangjaiban a Háborús Államok Kínájában őrzött meg. Beckwith bemutatja, hogy Pyrrho tanításai mennyire egyeznek Buddha Sakyamuni, "a szkíta bölcs" tanításaival. Ennek során nyolc különböző filozófiai iskolát azonosít az ókori Északnyugat-Indiában és Közép-Ázsiában, köztük a korai zoroasztrizmust, a korai brahmanizmust és a korai buddhizmus számos formáját. Ezután bemutatja, hogy Pyrrhos szkepticizmusa milyen hatással volt a nyugati gondolkodás fejlődésére, először az ókorban, majd később, a felvilágosodás idején a nagy filozófusra és önjelölt pyrrhosiánusra, David Hume-ra.
A görög Buddha bemutatja, hogy Pyrrho révén a korai buddhista gondolkodás jelentős hatást gyakorolt a nyugati filozófiára.
