A kereskedelem féltékenysége: A nemzetközi verseny és a nemzetállam történelmi távlatokban

Olvasói vélemények

A könyv a 18. századi politikai és gazdasági elméleteket elemző esszék gyűjteménye, olyan befolyásos írókra összpontosítva, mint Hume és Smith. Célja, hogy tisztázza nézeteiket az anakronisztikus értelmezésekkel szemben, kiemelve a kereskedelemmel, a nemzetközi versennyel és a merkantilizmussal kapcsolatos érveik összetettségét. Míg a tartalom a szakemberek számára tanulságos, az írás minősége nem biztos, hogy a szélesebb közönséget leköti.

⬤ A 18. századi politikai és gazdasági elmélet alapos elemzése
⬤ tisztázza Hume és Smith összetett elképzeléseit
⬤ megkérdőjelezi az anakronisztikus értelmezéseket
⬤ gazdag tartalom a szakemberek számára.

⬤ Sűrű és kihívást jelentő olvasmány
⬤ az írásmód nem biztos, hogy magával ragadó
⬤ elsősorban a téma szakértőit érdekli, ami korlátozza a szélesebb körű érdeklődést.

(1 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Jealousy of Trade: International Competition and the Nation-State in Historical Perspective

Könyv tartalma:

Ez a gyűjtemény a nemzetközi piaci verseny tizennyolcadik századi elméleteit vizsgálja, amelyek a huszonegyedik században is relevánsak.

A „kereskedelmi irigység” a politika és a gazdaság sajátos kapcsolatára utal, amely akkor alakult ki, amikor a nemzetközi kereskedelemben elért siker a nemzetek katonai és politikai túlélésének kérdésévé vált. Ma ezt „gazdasági nacionalizmusnak” neveznénk, és ebben a könyvben Hont István a nacionalizmus és a globalizáció XVIII.

századi kereskedelmi politikáját összekapcsolja a kereskedelmi társadalom elméleteivel és a politika gazdasági korlátairól szóló felvilágosodásbeli elképzelésekkel. A könyv annak elemzésével kezdődik, hogy Samuel Pufendorf hogyan egészítette ki Hobbes „természeti állapotát” a „kereskedelem” fogalmával. Hont ezután a dicsőséges forradalom utáni brit neomachiavelliánus politikai gazdaságtant vizsgálja.

Innen a skót felvilágosodás, különösen David Hume és Adam Smith politikai gazdaságtanának újszerű értelmezésére tér át, majd a nemzetállam és a nacionalizmus fogalomtörténetével zárja a francia forradalomban. A Kereskedelmi irigység a politikaelméletet és a szellemtörténetet ötvözi, megvilágítva a múltat, de a jelen kihívásait is figyelembe véve.