Értékelés:
A könyv részletesen elemzi a keresztes hadjáratokat, megkérdőjelezi a közkeletű tévhiteket, és betekintést nyújt a keresztes hadjáratok történelmi jelentőségébe és mai következményeibe. A könyv esszék sorozatából áll, amelyek a keresztes hadjáratok különböző nézőpontjait vizsgálják, különös tekintettel a keresztes hadjáratok vallási motivációira és a keresztény-muszlim kapcsolatokra gyakorolt hatásukra.
Előnyök:Az olvasók dicsérték a könyvet a világos, tömör és intelligens írásmód, a dicséretes kiegyensúlyozottság és a megbízható kutatás miatt. Hatékonyan világít rá a keresztes hadjáratok összetettségére, ösztönöz a történelmi események újfajta megértésére, és részletes betekintést nyújt a jelenlegi társadalmi-politikai dinamika szempontjából releváns témákba. Sokan hasznosnak találták a keresztes hadjáratok történelmi emlékezetének és az azokat övező téves elképzeléseknek a megértéséhez. A könyvet eredeti szemléletmódja és informatív tartalma miatt is jegyzik.
Hátrányok:Néhány kritika rámutatott, hogy a könyv száraz, nehézkes és nem a legkönnyebb olvasmány lehet. Néhány olvasó úgy érezte, hogy bizonyos területeken hiányzik belőle a mélység, különösen ami az iszlám perspektíváját és a kortárs kérdéseket illeti. Voltak olyan megjegyzések is, amelyek szerint nehéz az anyagot feldolgozni, különösen azok számára, akik nem ismerik a keresztes hadjáratok idővonalát.
(21 olvasói vélemény alapján)
The Crusades, Christianity, and Islam
A keresztes hadjáratok bűnbánati hadjáratok voltak, amelyeket a Levante és a Földközi-tenger keleti részén, valamint Észak-Afrikában, Spanyolországban, Portugáliában, Lengyelországban, a Baltikumban, Magyarországon, a Balkánon és Nyugat-Európában vívtak. A XI. századtól kezdve egészen a XVIII. századig a muszlimok és az egyház más ellenségei ellen vívták ezeket a szent háborúkat, amelyek laikusok és laikus nők nemzedékeit hívták be a kereszténységért folytatott harcba.
A keresztes hadjáratok a mai vallási-politikai ellenségeskedésekben is hangsúlyosan szerepelnek, azonban az arab nacionalisták, a pániszlamisták és sokan a Nyugaton e háborúkról alkotott képét a XIX. századi európai imperializmus nyelvezete és képi világa mélyen eltorzította. Jonathan Riley-Smith ebben a könyvében visszatér a keresztes háborúk tényleges történetéhez, elmagyarázza, miért és hol harcoltak, és hogy narratíváik és szimbolikájuk milyen mélyen beépült a népszerű katolikus gondolkodásba és az áhítati életbe.
Riley-Smith ebből a történetből kiindulva követi nyomon a keresztes hadjáratok örökségét a modern időkben, különösen az európai imperialisták és gyarmatosítók hozzáállásában és a huszadik századi muszlimok hitében. Az európaiak Walter Scott és egy francia kortárs, Joseph-Francois Michaud írásaiból alakították ki a keresztes hadjáratok értelmezését. Scott az iszlám társadalmakat előremutatónak ábrázolta, míg a keresztény keresztes lovagokat kulturálisan elmaradottnak és gyakran erkölcsileg romlottnak állította be. Michaud ezzel szemben dicsőítette a keresztes hadjáratot, és követői a keresztes hadjárat képeit a birodalmi kalandok megvilágítására használták.
Ezek az ábrázolások nagy hatással voltak a mai nyugati közvéleményre, valamint a muszlimok múltjukkal és jelenükkel kapcsolatos hozzáállására. Akár a kereszténység isteni vállalkozásának érvényes kifejeződésének tekintették, akár a birodalom fegyvereként ítélték el, a keresztes hadjárat évszázadokon át erőteljes retorikai eszköz volt. Riley-Smith szerint ahhoz, hogy megértsük az iszlamista dzsihádisták aggodalmait és a Közel-Keletről szóló nyugati diskurzus jellegét, meg kell értenünk, hogyan alakultak ki a keresztes hadjáratról alkotott képek a XIX. és XX. században.
