Olvasói vélemények
Összegzés:James Livingston „The World Turned Inside Out” című könyve széleskörű és éleslátó perspektívát nyújt a huszadik század végi amerikai kultúráról és politikáról. A könyv a témák széles skáláját öleli fel, beleértve a gazdaságot, a zenét és a társadalmi kérdéseket, és ezeket az általános közönségnek tetsző, lebilincselő és humoros stílusban mutatja be.
Előnyök:A könyvet dicsérik ambiciózus terjedelme, intellektuális szigora és közérthető prózája miatt. Sokféle témát tárgyal, és kiegyensúlyozottan mutatja be a különböző nézőpontokat, így elgondolkodtató és szórakoztató. A kritikusok nagyra értékelik a szerző azon képességét, hogy összetett gondolatokat tud a kultúrához és a politikához kapcsolni, a művet pedig éleslátó és humoros olvasmánynak tartják.
Hátrányok:Néhány olvasó úgy véli, hogy az elemzés nem elég szigorú a komoly történelmi tanulmányokhoz, mivel más történelmi művekhez képest túlságosan leegyszerűsítőnek vagy kevéssé mélynek tartja. Ez a könyv nem biztos, hogy megfelel a haladó történelemtanulók vagy az elmélyült tudományos elemzést keresők elvárásainak.
(5 olvasói vélemény alapján)
Eredeti címe:
The World Turned Inside Out: American Thought and Culture at the End of the 20th Century
Könyv tartalma:
A The World Turned Inside Out a huszadik század végének meghatározó pillanatában, a legendás hatvanas éveket követő amerikai gondolkodást és kultúrát vizsgálja. Az általános érv az, hogy azok az irányzatok és érzékenységek, amelyeket a felfordulásnak ehhez a korábbi pillanatához kötünk, döntően alakították az 1980-as és 90-es évek szellemi programjait és kulturális gyakorlatait - az önkéntes hadseregtől a Disney-filmek rajzfilmes politikájáig.
Eszerint az úgynevezett Reagan-forradalom nem csak, sőt, nem is elsősorban konzervatív esemény volt. Ugyanezen számítás szerint a baloldal, miután elfoglalta a felsőoktatás parancsnoki magasságait, soha nem állt veszélyben, hogy elveszíti az úgynevezett kultúrharcot. Az érvelés szerint a huszadik század végén az Egyesült Államok sokkal kevésbé volt konzervatív, mint 1975-ben.
A könyv a kínálati oldali közgazdaságtant és a South Parkot egyaránt komolyan veszi. Freddy Kruegert, Buffy the Vampire Slayer-t és Ronald Reagant hasonló kulturális ikonokként kezeli.
