Olvasói vélemények
Összegzés:A „Szerelem és munka a C21-ben” című könyvről sokféle kritika született, sok olvasó elgondolkodtatónak találta, míg mások kritikát fogalmaztak meg világosságát és mélységét illetően. Egyesek értékelik a szerző humoros és éleslátó megközelítését a munka erkölcsi vonatkozásairól a modern korban, míg mások úgy érzik, hogy hiányoznak belőle a lényeges definíciók és empirikus adatok. Összességében a válaszok vegyesek, a tárgyalt téma fontosságát illetően általános az egyetértés.
Előnyök:⬤ Elgondolkodtató és eredeti
⬤ humoros és éleslátó írás
⬤ meggyőző érvelést kínál a munkáról alkotott hagyományos elképzelésekkel szemben
⬤ hosszas elmélkedésre ösztönöz a munka személyes és társadalmi következményeiről
⬤ gyors olvasmány a gazdag tartalom ellenére
⬤ érdekes irodalomkutatásra ad lehetőséget.
Hátrányok:⬤ Hiányzik a világosság és a definíciók, különösen az olyan fogalmakkal kapcsolatban, mint a „nem-munka”
⬤ befejezetlennek vagy folytatásra szorulónak tartják
⬤ egyesek unalmasnak vagy ismétlődőnek találják
⬤ a vegyes nyelvhasználat és stílus elvonja a figyelmet
⬤ kritikus hangnem a szerző hátterével és megközelítésével szemben
⬤ érzékelhető nőgyűlölő felhangok.
(18 olvasói vélemény alapján)
Eredeti címe:
No More Work: Why Full Employment Is a Bad Idea
Könyv tartalma:
Évszázadokon át úgy hittük, hogy a munka az a hely, ahol fegyelmet, kezdeményezőkészséget, becsületességet, önállóságot - egyszóval jellemet - tanulunk. A munka egyben, és nem mellékesen, a jövedelem forrása is volt: ha nem dolgoztál, nem ettél, vagy pedig megloptál valakit.
Ha csak keményen dolgoztál, meg tudtad keresni a magadét, és talán még valamit is csinálhattál magadból. Az elmúlt évtizedekben a mindennapi tapasztalatok alapján ezek a hiedelmek látványosan hamisnak bizonyultak.
Ebben a könyvben James Livingston elmagyarázza, hogyan és miért ragaszkodnak az amerikaiak még mindig a munkához, mint megoldáshoz, nem pedig mint problémához - miért van az, hogy mind a liberálisok, mind a konzervatívok a „teljes foglalkoztatottságot” hirdetik célként, amikor a munkahelyteremtés már nem jelent megvalósítható megoldást semmilyen - erkölcsi vagy gazdasági - problémára. Az eredmény egy szellemes, felkavaró feljelentés arról, hogyan gondolkodunk arról, hogy miért dolgozunk, arra buzdítva minket, hogy képzeljünk el egy új utat az értelem, a jellem és a megélhetés megtalálására a hétköznapok világán túl - és megmutatva, hogy megengedhetjük magunknak, hogy magunk mögött hagyjuk ezt a világot.
