A kilátás a semmiből

Olvasói vélemények

A könyv a szubjektív és objektív nézőpontok kölcsönhatását vizsgálja a filozófiában, kiemelve az emberi életben rejlő konfliktust és abszurditást mind belső (személyes), mind külső (független) nézőpontból. Különböző filozófiai témákba, köztük az etikába, a tudatosságba és az értelembe mélyül el, különböző fokú világossággal és összetettséggel.

⬤ A filozófiai gondolatok mélyreható feltárása, amely megkérdőjelezi a hagyományos nézeteket.
⬤ Éleslátó elemzést nyújt a tudatosságról, az erkölcsről és az identitásról.
⬤ Magával ragadó írásmód, amely a mélyebb megértés érdekében újraolvasásra ösztönöz.
⬤ Gondolatébresztő és tudományos körökben elismert, gyakran idézett, fontos koncepciói miatt.

⬤ Túlságosan technikai és összetett lehet, ami megnehezíti az alkalmi olvasók számára.
⬤ Egyes szakaszok ismétlődhetnek vagy nem egyértelműek, ami frusztrációhoz vezethet.
⬤ A szerző őszintesége a bizonytalanságokkal kapcsolatban ronthatja az olvasás élményét.
⬤ Vegyes vélemények érveinek és következtetéseinek hatékonyságáról.

(23 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

The View from Nowhere

Könyv tartalma:

Az embereknek megvan az az egyedülálló képességük, hogy a világot távolságtartóan szemléljék: Képesek vagyunk a világról saját tapasztalatainkon vagy érdeklődésünkön túllépve gondolkodni, és a világot egy olyan nézőpontból szemlélni, amely Nagel szavaival élve "sehol sincs konkrétan".

Ugyanakkor mindegyikünk egy adott személy egy adott helyen, mindegyikünknek megvan a saját "személyes" világnézete, egy olyan nézet, amelyet az egésznek csak egy aspektusaként ismerhetünk fel. Hogyan egyeztethetjük össze ezt a két álláspontot - intellektuálisan, erkölcsileg és gyakorlatilag? Mennyiben összeegyeztethetetlenek, és mennyiben integrálhatók? Thomas Nagel ambiciózus és lendületes könyve ezt az alapvető kérdést járja körül, és azt állítja, hogy megosztott természetünk a filozófiai problémák egész sorának gyökere, amely az emberi élet minden területét érinti.

A filozófia olyan területein való megnyilvánulásaival foglalkozik, mint: a test és elme problémája, a személyes identitás, a tudás és a szkepticizmus, a gondolkodás és a valóság, a szabad akarat, az etika,... Az erkölcsi és egyéb értékek, az élet értelme és a halál közötti kapcsolat. A túlzott tárgyiasítás a közelmúlt analitikus filozófiájának egyik betegsége, állítja Nagel, ez a redukcionizmus valószínűtlen formáihoz vezetett az elmefilozófiában és másutt is.

A megoldás nem az objektivizáló impulzus meggátlása, hanem annak megkövetelése, hogy megtanuljon együtt élni a belső perspektívákkal, amelyeket sem elvetni, sem objektiválni nem lehet. A két álláspont összeegyeztetése végül is nem mindig lehetséges.