Értékelés:
A könyv olvasmányos bevezetést nyújt a kínai irodalomba, de nem képes lekötni vagy mély betekintést nyújtani. Bár nem a legérdekesebb mű, de a témában járatlanok számára tisztességes kiindulópontként szolgál.
Előnyök:⬤ Olvasmányos
⬤ kevésbé hibás és téves a kínai irodalomról szóló más angol nyelvű művekhez képest
⬤ kezdőknek is alkalmas
⬤ tankönyvként használható a tanításhoz.
⬤ Nem érdekes
⬤ hiányzik az elmélyült megértés
⬤ a stílus nem vonzó
⬤ nagyrészt prózai tartalom.
(1 olvasói vélemény alapján)
A History of Chinese Literature
Herbert Allen Giles (1845. december 8. - 1935. február 13.) brit diplomata és sinológus, aki 35 éven át a Cambridge-i Egyetem kínai professzora volt. Giles a Charterhouse Schoolban tanult, mielőtt brit diplomata lett Kínában. Módosította a Thomas Wade által kidolgozott mandarin kínai romanizációs rendszert, amelynek eredménye a széles körben ismert Wade-Giles kínai romanizációs rendszer lett. Számos munkája között szerepelt Konfuciusz Analektusainak, a Lao-ce (Tao Te Csing) és a Csuang-cu fordítása, valamint 1892-ben a széles körben kiadott A Chinese-English Dictionary (Kínai-angol szótár).
Herbert A. Giles John Allen Giles (1808-1884) anglikán lelkész negyedik fia volt. Miután a Charterhouse-ban tanult, Herbert 1867 és 1892 között brit diplomata lett a Csing-kínában. Több évet (1885-1888) töltött az észak-tajvani Tamsui-ban lévő Santo Domingo erődben is. Bertram, Valentine, Lancelot, Edith, Mable és Lionel Giles apja volt. 1897-ben Herbert Giles lett a Cambridge-i Egyetemen a kínai nyelv mindössze második kinevezett professzora, Thomas Wade után. Kinevezésekor nem volt más sinológus Cambridge-ben. Giles ezért ideje nagy részét szabadon tölthette a Wade által korábban adományozott ősi kínai szövegek között, és kiadhatta, amit a kínai irodalomban szerzett eklektikus olvasmányaiból fordítani akart.
Későbbi munkái közé tartozik a kínai képzőművészet története 1905-ben, valamint az 1914-es Hibbert Lectures on Confucianism című műve, amelyet 1915-ben a Williams and Norgate kiadó adott ki. A Strange Stories from a Chinese Studio (1916) harmadik kiadását hét unokájának ajánlotta, de élete végén már csak egy túlélő gyermekével állt szóba. Lelkes agnosztikus volt, ugyanakkor lelkes szabadkőműves is. Soha nem lett a Cambridge-i Egyetem egyik alapító kollégiumának tagja, annak ellenére, hogy 35 éven át egyetemi tanár volt. Végül 1932-ben vonult nyugdíjba, és 89 évesen halt meg. (wikipedia.org)
