Értékelés:
A David Rankine által írt Kincsszellemek könyve egy történelmi kéziratokban gyökerező, átfogó útmutató, amely rituálékat és megidézéseket kínál, amelyek célja a gazdagság vonzása és a rejtett kincsek felfedezése. Bár az olvasók nagy értéket találnak a rituálék, szellemek és pecsétek részletes bemutatásában, néhányan megjegyzik, hogy hatékonysága a gyakorló mágia megértésén múlik.
Előnyök:⬤ Átfogó és részletes információ a kincsekkel kapcsolatos rituálékról és szellemekről.
⬤ Teljesen lefordítva egy történelmi kéziratból, ami hozzáférhetővé teszi.
⬤ Függelék, bibliográfia és index a további kutatáshoz.
⬤ Egyedi illusztrációk és elemek, mint például a sárkány használata a rituálékban.
⬤ A felhasználók által észlelt pozitív hatások, még akkor is, ha nem lineárisan olvassák.
⬤ A mágia komoly gyakorlói számára nélkülözhetetlen.
⬤ Előzetes mágikus ismereteket igényel a hatékony használathoz.
⬤ Néhány olvasónak nehézséget okozhat a héber és a szellemnevek kiejtése.
⬤ A szerző nem említi az összes releváns történelmi grimoire-t, ami javíthatná az olvasó megértését.
(3 olvasói vélemény alapján)
The Book of Treasure Spirits: A Grimoire of Magical Conjurations to Reveal Treasure and Catch Thieves by Invoking Spirits, Fallen Angels, Demons and
A gétikus szellemek, régi istenek, démonok és tündérek megidézése mind a kincskeresés gazdag mágikus örökségének része. A középkor és a reneszánsz idején a brit monarchia engedélyeket adott ki a kincskereső embereknek, hogy ellenőrizze az ilyen gyakorlatokat, és ez az egyik oka annak, hogy oly sok grimoire tele van a mágusokat kincskeresésben segítő idézésekkel és bűbájokkal.
Az itt először közzétett, a British Libraryben (Sloane MS 3824) található, régóta figyelmen kívül hagyott XVII. század közepi kéziratból származó varázslatot állítólag IV. Edward király kérésére végezték, más rítusokkal együtt, amelyek célja a kincsek felfedése, a kincsek tengerből való kihozatala és a tolvajok visszahozatala volt. Bármilyen típusú szellem megidézésére szolgáló varázslatok is szerepelnek, amelyeket a neves alkimista és gyűjtő, Elias Ashmole jegyzett fel, csakúgy, mint a Heptameronból származó, a varázslási gyakorlatokról szóló kivonat, amelyet egy mágusokból álló munkacsoport gyakorlati használatra írt át angolra, mielőtt Robert Turner 1655-ben először angolul kiadta volna.
Ezek a varázslatok a korábbi klasszikus grimoire-ok és források hatását mutatják, a Goetia, a Heptameron és Reginald Scot Discoverie of Witchcraft című művéből származó összetevőkkel. Az anyagban szerepelnek Agares, Padiel és Vassago szellemszerződései, valamint olyan technikák, mint az ólomlemezek megkötése és a vízzel teli pohárba való megidézés, amelyek a hellenisztikus Görögország defixionjaira és a bibliai világ démoni mágiájára emlékeztetnek. Ez az anyag a megidézések egy olyan korpuszának részét képezi, amely mind ugyanabban a kézírásban és megidézési stílusban íródott, és amely összekapcsolja a gétikus szellemeket és a kincsszellemeket az arkangyalokkal és a bolygók intelligenciáival (a Sloane MS 3825-ben), valamint a démoni királyokkal és az Énokhi hierarchiával (a Sloane MS 3821-ben), így a reneszánsz mágia gyakran tévesen különböző szálaknak tekintett területeinek stílusa és tartalma között egyedülálló hidat képez.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)