Arthur Gauntlet Grimoire-ja: Egy 17. századi londoni varázslatok, varázsigék és imák könyve

Olvasói vélemények

A David Rankine által szerkesztett „The Grimoire of Arthur Gauntlet” című könyvet a 17. századi okkult gyakorlatok, bűbájok, varázslatok és imák átfogó feltárása miatt dicsérik. Alapos kutatása és történelmi összefüggései miatt jó fogadtatásban részesül, bár néhány olvasó megjegyzi, hogy a terjedelmes anyagban való eligazodás kihívást jelent. Bár sokan kiváló forrásnak tartják, néhányan aggodalmukat fejezik ki a nem publikált tartalmak hiánya és a keresztény hithez való igazodása miatt bizonyos közönség számára.

Alapos kutatás és átfogó áttekintés, értékes történelmi kontextus, kiváló a 17. századi okkult gyakorlatok iránt érdeklődők számára, jelentős kereszthivatkozások, és David Rankine magas színvonalú szerkesztése.

Megterhelő lehet a rengeteg koordinálandó anyaggal, nem biztos, hogy alkalmas azok számára, akiknek a keresztény hithez kapcsolódó problémáik vannak, és néhány olvasó olyan kiadatlan anyagot remélt, amely nem szerepel benne.

(12 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

The Grimoire of Arthur Gauntlet: A 17th Century London Cunningman's Book of Charms, Conjurations and Prayers

Könyv tartalma:

Arthur Gauntlet Grimoire-ja egy XVII. századi londoni ravasz ember gyakorlati könyvének kiemelkedő példája. A ravaszemberek a mágia és a gyógynövényes gyógyászat gyakorlói voltak, akik helyi közösségeik problémáival foglalkoztak. Arthur Gauntlet ravasz ember a londoni Gray's Inn Lane-en élt, és személyes munkakönyve a gyógynövényes gyógymódok, imák, mágikus és bibliai bűbájok, korábban nem látott angyalidézések és mágikus körök lenyűgözően változatos keverékét tartalmazza, az egészséget, gazdagságot, szerelmet és védelmet szolgáló gyakorlati mágia eklektikus keverékét.

Ez az egyedülálló kézirat egyszerre mutatja be az ilyen ravasz népek gyakorlati könyveinek sokszínű és spirituális jellegét, valamint a bibliai szentírásra, különösen a zsoltárokra helyezett mágikus hangsúlyt, és a bűbájokban és idézésekben fellelhető boszorkánysággal szembeni ellenállást. Arthur Gauntlet egy Sarah Skelhorn nevű női skryerrel dolgozott együtt, és mesterségéhez számos korábbi forrásra támaszkodott, többek között az Arbatelre, a Heptameronra, a Folger Vb. 26, a The Discoverie of Witchcraft, az Aranykönyv, a német mágus, Cornelius Agrippa, az asztrológus William Bacon és I. Erzsébet királynő udvari asztrológusa, Dr. John Dee írásai, valamint más londoni ravaszok.

Bevezetőjében a szerző friss betekintést nyújt a XVII. századi mágikus London rejtett világába, feltárva az asztrológusok, ravaszok és mágusok, drámaírók, írók és egyházi személyek közötti kapcsolatok hálóját. E kapcsolatokra rávilágít a kézirat provenienciája is, amelyet Arthur Gauntlet-től olyan neves angyalvarázslók kezén keresztül követhetünk nyomon, mint Elias Ashmole (a világ első nyilvános múzeumának, az oxfordi Ashmolean múzeumnak az alapítója), Somers báró (a lordkancellár), Sir Joseph Jekyll (a Rolls mester) és Sir Hans Sloane (a British Museum alapítója), valamint John Humphreys asztrológus és Ann Savadge ravaszasszony.

Ez a mű egyedülálló, és felhívja a figyelmet a nőknek a XVII. századi mágiában elfoglalt, gyakran elhanyagolt helyére, mind gyakorló nőként (mint például skryerek és ravasz nők), mind pedig vásárlóként. Hangsúlyozza továbbá a Ravasz férfiak és nők létfontosságú és befolyásos szerepét a középkori Britannia mágikus hagyományainak szintetizálásában és továbbadásában a következő évszázadokba, valamint azt, hogy hajlandóak voltak a legkülönfélébb szellemi lényeket megidézni, hogy eredményeket érjenek el ügyfeleik számára, beleértve az angyalokat, démonokat, tündéreket és halottakat.