A kisgyermekek boldogulásának kontextusai: Evolúció, család és társadalom

Eredeti címe:

Contexts for Young Child Flourishing: Evolution, Family, and Society

Könyv tartalma:

Az embernek van a legéretlenebb újszülött és a leghosszabb érési ütemterve minden állat közül. A felnőttkori agyméretnek csupán 25%-a fejlődik ki a teljes születéskor, és az agy méretének és térfogatának nagy részét a gondozók közösen alakítják ki az élet első éveiben.

Ennek eredményeként a korai élettapasztalatok hosszú távú hatással vannak a fiziológiai és pszichológiai jólétre. Contexts for Young Child Flourishing evolúciós rendszerkeretet használ a gyermeki fejlődés és boldogulás feltételeinek és kontextusainak vizsgálatára. A szerzők a virágzásra összpontosítanak - az egyéni (fiziológiai, pszichológiai, érzelmi) és közösségi (szociális, közösségi) működés optimalizálására.

Az egybeeső események miatt ez egy kulcsfontosságú időszak a gyermekek szükségleteinek és optimális fejlődésének újragondolására az emberi evolúció, a fejlődés korai dinamizmusának és a fejlődési pályák befolyásolásának növekvő megértése fényében. Mind a kutatók, mind a közvélemény körében nagy a félreértés azzal kapcsolatban, hogy mire van szüksége az embernek az optimális fejlődéshez.

Ennek eredményeképpen az emberi természetet szükségtelenül félreformálhatják olyan politikák, gyakorlatok és hiedelmek, amelyek nem veszik figyelembe a kifejlődött szükségleteket. Az empirikus vizsgálatok ma már jobban képesek dokumentálni és feltérképezni a korai hiányosságok vagy korai előnyök hosszú távú hatásait, főként állatmodellekben, de longitudinális vizsgálatok révén is.

A tudósok egy interdiszciplináris csoportja a gyermeki boldogulást a fejlődés, a gyermekkori tapasztalatok és a jólét kérdéseivel kapcsolatban vizsgálja. Az idegtudományok, az antropológia, valamint a klinikai és fejlődési tanulmányok tudósai az optimális gondozási gyakorlatok pufferhatásait vizsgálják, és rávilágítanak az új adatbázisok, új politikák és megváltozott gyermekgondozási gyakorlatok szükségességére.