A kiváló birodalom: Róma bukása és az egyház diadala

Olvasói vélemények

Jaroslav Pelikan „A kiváló birodalom” című könyve előadások sorát mutatja be Róma bukásáról és az egyház felemelkedéséről, de sok olvasó félrevezetőnek találta a címet, mivel a könyv nem a korszak történelmére összpontosít, hanem inkább Edward Gibbon nézőpontját kritizálja. Míg egyesek értékelik Pelikan meglátásait, mások kritizálják, hogy a könyv szervezetlen és nincs világos tézise.

A szerző érdekes érveket és betekintést nyújt a korai keresztény írókról. A katolikus és ortodox egyháztörténeti háttérismeretekkel rendelkező olvasók értéket találhatnak a vitákban. Pelikan írói stílusa kedves és magával ragadó a témákkal ismerkedők számára.

A cím félrevezető, az olvasót arra vezeti, hogy egyenes történelmi beszámolót várjon, amit a könyv nem teljesít. Rendezetlennek és „összefoltozottnak” tűnik, gyakran ismételgetve a pontokat mélység nélkül. A Róma bukásáról tömör áttekintést kereső olvasók hozzáférhetetlennek és zavarosnak találhatják a könyvet.

(3 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

The Excellent Empire: The Fall of Rome and the Triumph of the Church

Könyv tartalma:

Leírás: A díjnyertes történész e figyelemre méltó beszámolója részletesen bemutatja az egyházatyák Róma bukására adott válaszait, akik az ezt követő évszázadok számára mintát adtak e jelentős esemény értelmezéséhez. ""A Római Birodalom hanyatlásáról és bukásáról úgy beszélni, mint "az ókori egyház társadalmi diadaláról", annyit tesz, mint az "emlékezetes forradalommal" kapcsolatos eseményeket...

a győztesek szemével nézni" - írja a szerző. ""A győztesek alapossága gyakran gondoskodott arról, hogy ne maradjon számunkra más mód arra, hogy ezeket az eseményeket másképp szemléljük. Nemcsak, hogy - ebben az időszakban, mint oly sok másban az emberi történelem nagy részében - nem férhetünk hozzá a köznép gondolkodásához, amint ezt a készülő történelmet figyelte, úgy, hogy kénytelenek vagyunk a negyedik és ötödik század különböző elitjei által szolgáltatott dokumentumokra hagyatkozni; de ezen elitek dokumentumai közül csak néhánynak engedték meg, hogy fennmaradjon.""".

Jeromos, a keresztény humanista és a Biblia latinra fordítója a válság apokaliptikus szemléletét képviseli. Euszebiosz, udvari teológus és az egyháztörténet megalapítója Róma bukását egy új rend, a ""keresztény birodalom"" jelének tekintette.

Augustinus pedig, aki az ezt követő évezredben a nyugati gondolkodás nagy részének kútfője volt, ezt vette alapul Isten városa című művéhez. E történelmi panoráma egységesítő témája a bukás legnagyobb történészének, Edward Gibbonnak a bukásról alkotott végső revizionista véleménye.

Róma bukásának mindezek az értelmezései ma is élnek, és mélyen befolyásolják a nyugati kultúra megértését.