Értékelés:

Joseph Soares „A hatalom privilégiuma” című írása a Yale Egyetem változó felvételi politikáját vizsgálja az 1920-as évektől napjainkig, kiemelve a magas színvonal és az egymással versengő igények közötti egyensúlyozás kihívásait. A könyv tárgyalja a felvételihez kapcsolódó jelentős történelmi eseményeket, beleértve a különféle toborzásokat és a folyamatot befolyásoló gazdasági tényezőket, így értékes forrás az elitegyetemek felvételi eljárásainak megértéséhez.
Előnyök:Jól megírt, történelmileg informatív, éleslátó a felvételt befolyásoló gazdasági tényezőkről, olyan jelentős eseményekkel foglalkozik, mint a Yale zsidó kvótája és a szükségletektől független felvételi, szórakoztató az akadémiai életben dolgozók számára.
Hátrányok:Elsősorban a kifejezetten a Yale vagy az elitegyetemek felvételi eljárásai iránt érdeklődők számára lehet vonzó; egyes olvasók számára a tudományos fókusz kevésbé vonzó lehet.
(2 olvasói vélemény alapján)
The Power of Privilege: Yale and America's Elite Colleges
Széles körben feltételezik, hogy az amerikai elitegyetemekre való felvétel kizárólag a tanulmányi érdemeken alapul - a legjobbakat és legokosabbakat a Harvardra, a Yale-re és hasonló intézményeikbe a teszteredmények és a tanulmányi átlag alapján veszik fel, nem pedig a származás vagy a családi jövedelem alapján. De vajon a valóság alátámasztja-e ezeket az elvárásokat? Vagy olyan logika irányítja a felvételi eljárásokat, amely a társadalmi-gazdasági státuszt jutalmazza, miközben azt személyes érdemnek álcázza?
A The Power of Privilege (A kiváltságok hatalma) a felsőoktatás történetének egyik kulcsszereplője, a Yale Egyetem szemszögéből vizsgálja a társadalmi osztály és az amerikai felsőoktatási intézmények felvételi eljárásai közötti kapcsolatot. Dokumentált története az intézményi kapuőröknek, akik bíznak az érdemek társadalmilag elfogult mérésének érvényességében, és a holnap vezető rétegét a gazdaságilag kiváltságos ügyfélkörükből igyekeznek kiválasztani.
A tekintélyes főiskolákra való bejutás még mindig elérhetetlen a legtöbb diák számára, kivéve a magas jövedelmű szakmai családokból származókat. A szerző végül olyan reformokat javasol, amelyek Amerika legjobb iskoláit valódi akadémiai meritokráciákká alakítanák.