A konföderációs háború

Olvasói vélemények

A könyv mélyrehatóan elemzi a polgárháború konföderációs nézőpontját, feltárja, miért vesztett a Dél, és milyen tényezők befolyásolták erőfeszítéseiket. Dicsérik objektív szemléletéért és a részletekre való odafigyeléséért, de kritizálják, hogy ismétlődik és túlzottan idézetekre támaszkodik.

⬤ Őszinte és objektív képet nyújt a Konföderációról
⬤ jól kutatott, friss nézőpontokkal
⬤ tartalmas betekintést nyújt a konföderációs nép motivációiba és tapasztalataiba
⬤ informatív és könnyen olvasható a történelmi perspektívák iránt érdeklődők számára.

⬤ Ismétlődő és lassú tempójú
⬤ a túlzott idézetek elvonhatják a figyelmet a fő érvekről
⬤ egyes olvasók nem találták elég átfogónak
⬤ egyes részek filozófiailag sűrűek lehetnek, és többszöri olvasást igényelnek
⬤ némi csalódást okozott a szerző megközelítése és következtetései.

(40 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

The Confederate War

Könyv tartalma:

Ha hihetünk a kortárs történészeknek, a délieknek soha nem volt esélyük. Sokan azt állítják, hogy a Konföderáció a belső megosztottság vagy a civil lakosság elégedetlensége miatt vesztette el a polgárháborút; mások a hibás katonai stratégiára vagy a rabszolgasággal kapcsolatos ambivalenciára hivatkoznak.

De - érvel a kiváló történész Gary Gallagher - nem azt kellene kérdeznünk, hogy miért omlott össze a Konföderáció ilyen hamar, hanem azt, hogy hogyan tartott ki ilyen sokáig. A Konföderációs háborúban a konföderációs tapasztalatokat újra megvizsgálja azoknak az embereknek a tettein és szavain keresztül, akik átélték, hogy megmutassa, hogyan reagált a hazai front a háborúra, hogyan viselte el a nagy megpróbáltatásokat, és hogyan állított össze olyan hadseregeket, amelyek óriási lélekjelenléttel és elszántsággal harcoltak. Gallagher portréja rávilágít a konföderációs hazafiság és egység erőteljes érzésére egy elszánt ellenféllel szemben.

A korabeli levelekre, naplókra és újságokra támaszkodva bemutatja, hogy a déliek nemcsak az életmódjukba vetett lankadatlan hitükben bíztak, amely a keserű végsőkig kitartott mellettük, hanem a győzelem széles körű várakozásában és a katonai eseményekhez szorosan kapcsolódó erős népakaratban is. Valójában a hadsereg "offenzív-defenzív" stratégiája figyelemre méltóan közel került a győzelemhez, állítja Gallagher - ellentétben számos történésszel, akik szerint egy tisztán defenzívebb stratégia vagy gerillaellenállás megnyerhette volna a háborút a Dél számára.

Gallagher szerint ahhoz, hogy megértsük, miért vesztett a Dél, nem kell messzebbre néznünk, mint magára a háborúra: egy hosszú, hatalmas ember- és vagyonveszteséggel járó küzdelem után a déliek végül rájöttek, hogy a csatatéren legyőzték őket. Gallagher értelmezése a konföderációsok és ügyükről merészen megkérdőjelezi a jelenlegi történelmi gondolkodást, és arra kéri az olvasókat, hogy gondolják át saját elképzeléseiket az amerikai polgárháborúról.