A könyvcsempészek: Partizánok, költők és a zsidó kincsek megmentéséért folytatott verseny a nácik elől

Olvasói vélemények

David E. Fishman A könyvcsempészek című könyve a litvániai Vilnóban működő „papírbrigád” bátor erőfeszítéseiről szól, akik életüket kockáztatva mentették a zsidó kulturális kincseket a holokauszt idején. A könyv rávilágít bátor tetteikre a náci rezsim zsidó örökség megsemmisítésére irányuló kísérletei közepette, és végül megőrizte ezeket a fontos történelmi dokumentumokat a jövő generációi számára.

⬤ Kiemelkedő kutatás és jól megírt
⬤ lebilincselő és olvasmányos
⬤ mély betekintést nyújt egy kevéssé ismert történelembe
⬤ inspiráló beszámolók a bátorságról és a kultúra megőrzéséről
⬤ személyes interjúkat és változatos forrásokat tartalmaz
⬤ erősen ajánlott az olvasóknak
⬤ erős érzelmi reakciókat válthat ki.

⬤ Néhány olvasó megjegyezte, hogy az elbeszélés kissé ismétlődik
⬤ a kihívást jelentő téma egyesek számára érzelmileg nehéz lehet
⬤ a teljes elkötelezettséghez szükség lehet a történelmi kontextus előzetes ismeretére.

(26 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

The Book Smugglers: Partisans, Poets, and the Race to Save Jewish Treasures from the Nazis

Könyv tartalma:

A könyvcsempészek a gettó lakóinak szinte hihetetlen története, akik ritka könyvek és kéziratok ezreit mentették meg - először a nácik, majd a szovjetek elől - úgy, hogy a testükön rejtegették, bunkerekben temették el és csempészték át a határokon. Ez a történet a hősiességről és az ellenállásról, a barátságról és a romantikáról, valamint az irodalom és a művészet iránti rendíthetetlen odaadásról szól - beleértve a készséget arra, hogy az ember az életét kockáztassa.

És teljesen igaz. A zsidó, német és szovjet dokumentumok - köztük naplók, levelek, emlékiratok - és a szerző által a történet számos résztvevőjével készített interjúk alapján A könyvcsempészek című könyv a „Litvánia Jeruzsálemében”, Vilnában (Vilna) működő, partizánokból és tudósokból lett csempészekből álló költőcsoport merész tevékenységének krónikája. „A könyvmentők Johannes Pohl, a náci zsidó „szakértő” ellenfelei voltak, akit a náci fosztogató ügynökség, Einsatzstab Reichsleiter Rosenberg küldött Vilnába, hogy megszervezze a város hatalmas zsidó könyvgyűjteményeinek lefoglalását.

Pohl és az Einsatzstab munkatársai azt tervezték, hogy a legértékesebb anyagokat Németországba szállítják, a többit pedig elégetik.

A németek negyven gettófoglyot használtak rabszolgamunkásként az anyagok válogatására, szelektálására, csomagolására és elszállítására, akár Németországba, akár a közeli papírgyárakba. Ez a „Papírbrigád” becenévre hallgató csoport, amelyet informálisan a költő Shmerke Kaczerginski, egy beszédes, utcai kalandor és a megtévesztés mestere vezetett, könyvek és kéziratok ezreit csempészte át a német őrökön.

Ha elkapják őket, a férfiakat kivégzőosztag általi halál várta volna Ponarban, a Vilna melletti tömeggyilkosság helyszínén. A megmentett kéziratok tárolására Abraham Sutzkever költő segített egy földalatti könyvbunkert építeni hatvan méterrel a vilnai gettó alatt. Kaczerginski fegyvereket is csempészett, a csoport munkaterületét, a Jiddis Tudományos Intézet egykori épületét használta arra, hogy fegyvereket vásároljon a gettó titkos partizánszervezete számára.

Mindeközben mindkét férfi verseket írt, amelyeket a gettó gyorsan fogyatkozó lakossága szavalt és énekelt. Vilna (ma Vilnius) szovjet „felszabadításával” a Papírbrigád azt hitte, hogy megmenekültek és értékes kulturális kincseik - csak hogy megtudják, hogy új uraik nem voltak barátságosabbak a zsidó kultúrával szemben, mint a régiek, és a könyveket most ki kell csempészni a Szovjetunióból. A vilnai gettó legjelentősebb tudósa - egy kivételes merészséggel, stílussal és hatókörrel rendelkező író - által alaposan kutatott A könyvcsempészek az emberi hősiesség epikus története, egy kevéssé ismert történet a háború legsötétebb napjaiból.