Értékelés:
A kritikusok általában nagyra értékelik a „The Stone Reader”-t a filozófiai gondolkodásra ösztönző, közérthető és magával ragadó esszék miatt. Nagyszerű forrásként szolgál mind a kezdők, mind a tapasztalt filozófusok számára, és alkalmas vitákhoz és személyes elmélkedéshez. Néhányan azonban úgy érzik, hogy az esszékből hiányzik a tudományos filozófiában általában elvárt szigorúság, mások pedig megjegyzik, hogy az esszék minősége változó lehet.
Előnyök:⬤ Megközelíthető és lebilincselő esszék
⬤ jó beszélgetésserkentő
⬤ nézőpontok széles skálája
⬤ szabadidőben is olvasható
⬤ remek ágy melletti olvasmány
⬤ a személyes hangvétel és a filozófiai vizsgálódás érdekes keveréke
⬤ mély gondolkodásra ösztönöz
⬤ kiváló a kortárs filozófia megértéséhez.
⬤ Néhány esszéből hiányzik a tudományos igényesség
⬤ az esszék minősége nem következetes
⬤ túl könnyű lehet azok számára, akik mélyreható filozófiai elemzést keresnek
⬤ a bibliográfia gyenge
⬤ néha kihívást jelenthet a koncentráció fenntartása vagy az érvek követése.
(71 olvasói vélemény alapján)
The Stone Reader: Modern Philosophy in 133 Arguments
Az egykor kizárólag az elefántcsonttorony-professzorok és a főiskolai tantermek provinciája volt, a kortárs filozófia végül 2010-ben szabadult ki az akadémiai szekrényből, amikor a The Stone című lapban megjelent. Az először online sorozatként megjelenő rovat gyorsan olvasók millióit vonzotta az olyan egyetemes témák közérthető vizsgálatával, mint a tudomány természete, a tudatosság és az erkölcs, miközben olyan aktuálisabb kérdéseket is feszegetett, mint a drónok erkölcsisége, a fegyvertartás és a nemek közötti szakadék.
A The Stone Reader most első alkalommal összegyűjtve ebben a szép kivitelű kötetben 133 tartalmas és nagy hatású esszét mutat be a sorozatból, az olvasó számára elérhető közelségbe hozva a modern filozófiai diskurzus szinte teljes egészét. A négy nagy fejezetre - Filozófia, Tudomány, Vallás és erkölcs, valamint Társadalom - tagolt könyv a filozófia hatókörére, történetére és identitására vonatkozó kérdések sorával nyit: Mi a filozófia gyakorlati haszna? Vajon a nyugaton az ókori Görögországban Szókratésszel kezdődött tudományág a férfiaknak kedvez, és kizárja a nőket? A filozófia története és tanulmányozása elárul-e faji előítéletet a nem fehér gondolkodókkal szemben, vagy földrajzi előítéletet a Nyugat felé?
Ezek és más kérdések képezik az alapot az olvasók számára, amikor a könyv áttér a második részre, a tudományra, ahol a legsürgetőbb kortárs filozófiai viták zajlanak. Vajon a mesterséges intelligencia veszélyezteti-e erkölcsünket? Aláássa-e az idegtudomány a szabad akaratunkat? Van-e legitim helye a humán tudományoknak egy olyan világban, ahol a tudomány és a technológia uralkodni látszik? A globális felmelegedés bizonyítékainak meg kell-e változtatniuk az életünket, vagy a halálunkat?
A könyv harmadik részében, a Vallás és erkölcs címűben a filozófiát ott találjuk, ahol gyakran a legjobb, legélesebb és legfelkavaróbb - a valós élet problémáival szemben a versengő erkölcsi elméletek által kiváltott érveket dolgozza fel, és új megvilágításban, szigorúan kezeli az ismert etikai dilemmákat. Lehet-e igazi erkölcsi életünk Istenbe vetett hit nélkül? Milyen veszélyeket rejt az erkölcsi relativizmus?
Az utolsó részben, a Társadalomban A Kőolvasó visszatér az eredetéhez, amely olyan filozófusokat bátorít, akik hajlandóak szorosan, kritikusan és analitikusan foglalkozni napjaink ügyeivel, beleértve a gazdasági egyenlőtlenséget, a technológiát és a faji megkülönböztetést. Az olyan eseményekkel, mint a szeptember 11-i támadások, Trayvon Martin meggyilkolása, a Sandy Hook-i iskolai mészárlás, közvetlenül szembesülve az itt található esszék megmutatják a filozófia erejét, amely segít kialakítani álláspontjainkat szinte minden olyan kérdésben, amellyel napjainkban szembesülünk.
Peter Catapano bevezetőjével, amely részletezi a rovat alapítását és a The New York Times szerkesztési folyamatát, valamint Simon Critchley bevezető jegyzeteivel minden egyes fejezethez, a The Stone Reader nemcsak intellektuális mérföldkőnek ígérkezik, hanem annak megerősítését is jelenti, hogy a filozófia valóban mindenki számára elérhető.
