A központ ereje: A kompozíció tanulmányozása a vizuális művészetekben, 20. évfordulós kiadás

Olvasói vélemények

Rudolf Arnheim „A központ ereje” című könyve vegyes kritikát kapott. Sok olvasó nagyra értékeli Arnheim művészetbe és vizuális érzékelésbe való betekintését, kiemelve annak mélységét, oktatási értékét és alkalmazhatóságát mind a művészek, mind a fotósok számára. Egyesek azonban száraznak, túlságosan tudományosnak és nehezen befogadhatónak találják a szöveget. Míg sokan kötelező olvasmánynak tartják, mások alternatívákat ajánlanak komplex stílusa miatt.

⬤ Mélyreható betekintést nyújt a vizuális érzékelésbe és a művészi kompozícióba.
⬤ Világos magyarázatok, amelyek új megértésre késztetik a művészeket.
⬤ Kiemelten ajánlott azoknak, akik művészetet vagy fotográfiát tanulnak.
⬤ Átfogó elemzés sok példával.
⬤ Magával ragadó írói stílus azok számára, akik a szerző szemléletmódjához igazodnak.

⬤ Néhány olvasó száraznak és túlságosan bonyolultnak találja a könyvet.
⬤ Nem alkalmas alkalmi olvasóknak vagy azoknak, akik könnyed olvasmányt keresnek.
⬤ Néhányan úgy érezték, hogy más művekkel összehasonlítva a gyakorlati alkalmazást hiányolja.
⬤ A színes képek hiányát néhány kritikus kifogásolta.

(11 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

The Power of the Center: A Study of Composition in the Visual Arts, 20th Anniversary Edition

Könyv tartalma:

Mi határozza meg a vizuális forma általános szerveződését a festészet, a szobrászat és az építészet alkotásaiban? A művészek olykor gyakorlatias ökölszabályokkal próbálkoztak, a matematikusok pedig olyan képleteket kerestek, amelyek a formák közötti ideális térbeli kapcsolatokat írják elő.

Rudolf Arnheim klasszikusának, a Művészet és vizuális érzékelésnek ez a kísérője megmutatja, hogy a kompozíciós formának csak akkor van értelme, ha a művészetet értelmessé tevő élettapasztalat vizuális szimbólumait használja fel.