Értékelés:
Janice S. Ellis, PhD „Shaping Public Opinion” című könyve Walter Lippmann műveit alapul véve vizsgálja az érdekérvényesítő újságírás és a valódi érdekérvényesítő újságírás közötti különbséget. A szerző meggyőző érveket sorakoztat fel a becsületesség és a tisztesség fontossága mellett az újságírásban a félretájékoztatás korában. Újságírókat, oktatókat és aggódó polgárokat megcélozva történelmi betekintést, gyakorlati alkalmazásokat és útitervet nyújt a modern média összetettségében való eligazodáshoz.
Előnyök:⬤ Jól kutatott és éleslátó
⬤ világos és közérthető írásmód
⬤ fontos témakör, amely kiemeli az újságírás szerepét a társadalomban
⬤ történelmi kontextust és gyakorlati megoldásokat tartalmaz
⬤ elgondolkodtató elemzés, amely a hírforrások kritikus értékelésére ösztönöz.
⬤ Összetett témakör, amely nem minden olvasónak tetszhet
⬤ inkább olvasható tudományos értekezésként, mint laza könyvként
⬤ egyes olvasók nem értenek egyet az érdekérvényesítő újságírás koncepciójával
⬤ az újságírással kapcsolatos előismeretekkel nem rendelkezők számára nehéz lehet a fejezetek olvasása.
(120 olvasói vélemény alapján)
Shaping Public Opinion: How Real Advocacy Journalism(TM) Should Be Practiced
"Egy... jól kutatott és meggyőzően érvelő ügy." - Kirkus Reviews
"Erőteljes és időszerű" -Chanticleer International Book Reviews
SHAPING PUBLIC OPINION: How Real Advocacy Journalism(TM) Should Be Practice Be Practice A KÖZvélemény formálása: Hogyan kell gyakorolni a valódi érdekérvényesítő újságírást(TM)
Egyre nagyobb szükség van arra, hogy megértsük a különbséget a ma gyakorolt érdekérvényesítő újságírás és a valódi érdekérvényesítő újságírás(TM) között. Még fontosabb, hogy mindannyiunknak könnyedén fel kell ismernünk, hogy mikor van szó az egyikről vagy a másikról, amikor megpróbáljuk befolyásolni a közvéleményt, vagy cselekvésre ösztönözni a reménykedő, bizakodó közönséget. A szerző Walter Lippmann, az elmúlt 100 év egyik legjelentősebb érdekérvényesítő újságírójának műveit veszi elő, hogy útbaigazítsa, hogyan ismerjük fel a különbséget.
Az összetett helyi, regionális, országos és globális kérdésekről gyakran elfogult és leegyszerűsítő megközelítéssel tudósítanak és foglalkoznak velük. Ez túlságosan gyakran történik, amikor a nyilvánosságot arra kérik, hogy alkosson véleményt vagy támogasson egy cselekvést olyan kérdésekben, mint például: menjünk-e háborúba vagy támogassunk-e egy háborút; mi a megfelelő egészségügyi politika a polgárok többsége számára; hogyan lehet megfékezni a fegyveres erőszakot; mi a különbség a külföldi és a hazai terrorizmus között; az éghajlatváltozás valós fenyegetést jelent-e a civilizációra vagy csak egy ember által kitalált átverés; és még sorolhatnám.....
A közvélemény alakítása különös visszhangra talál az újságírók, a politikai rovatvezetők/kommentátorok, a szakértők, a politikai vezetők, a közvélemény más befolyásolói, az őket oktató professzorok és az őket tanulmányozó diákok, valamint a nemzeti és nemzetközi politikai párbeszéd pályája és iránya miatt aggódó polgárok körében.
