A lakáskérdés

Olvasói vélemények

A kritikák kiemelik Friedrich Engels elemzését a lakásválságról mint a kapitalizmus szükségszerű következményéről, megjegyezve, hogy a rendszer árucikké teszi a lakhatást és súlyosbítja az egyenlőtlenséget. Míg az elemzés átfogóan bírálja a kapitalista kudarcokat, egyes olvasók úgy érzik, hogy hiányzik belőle a jelenlegi lakáshelyzet kommunista alternatíváinak alapos vizsgálata.

Engels világos és éleslátó kritikát fogalmaz meg a kapitalista lakáspiacról, kiemelve a munkások kizsákmányolását és a lakás árucikké válását. A szöveg kifejti az olyan kérdéseket, mint a dzsentrifikáció, a magas bérleti díjak és a bérbeadók szerepe, határozott érveket sorakoztat fel a lakhatás mint emberi jog mellett, és kiáll a munkások szerveződése és szolidaritása mellett.

A könyv nem vizsgálja megfelelően a kommunizmus által a lakhatás számára kínált megoldásokat vagy alternatívákat, inkább a meglévő rendszerek hibáira összpontosít, mintsem arra, hogy mit jelentene egy kommunista megközelítés. Egyes olvasók mélyebb vitát várnak arról, hogyan lehetne a lakhatást kommunista keretek között kezelni.

(2 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

The Housing Question

Könyv tartalma:

Az 1870-es évek elején a német sajtóban ideológiai vita bontakozott ki arról, hogy a nagy iparvidékek munkásai számára nem állt rendelkezésre megfizethető lakás. Az ipari termelés gyors növekedése, amely szükségessé tette az ipari munkások számának növekedését, lakhatási válságot okozott.

Fredrick Engels 1872 júniusa és 1873 februárja között „A lakáskérdés” címmel egy cikksorozatot írt a The Volksstaat(A népállam) című kiadványba. Eredetileg a Szovjetunióbeli Külföldi Munkások Szövetkezeti Kiadói Társasága által füzetként kiadott és hosszú évek óta nyomtatásban nem kapható írás, az INTERNATIONAL PUBLISHERS büszkén teszi elérhetővé ezt a szöveget - mivel a munkásoknak ismét szinte leküzdhetetlen akadályokkal kell szembenézniük a megfizethető lakhatás megtalálásában.

Ahogy Engels 1872-ben írta: „Amit ma lakáshiány alatt értünk, az a munkások rossz lakáskörülményeinek sajátos fokozódása, a népesség hirtelen nagyvárosokba való özönlése következtében; a lakbérek kolosszális növekedése, az egyes házakban a zsúfoltság még inkább súlyosbodása, egyesek számára pedig az, hogy egyáltalán nem találnak lakást.”.

Fredrick Engels „A lakáskérdés” címmel itt összegyűjtött esszéi ma, mintegy 150 évvel az első megírása után is ugyanolyan aktuálisak.