Painting the Inhabited Landscape: Fitz H. Lane and the Global Reach of Antebellum America
A tizenkilencedik századi amerikai festészet és kultúra nagy része a természetet olyan vadonként írta le, amelyre a fiatal nemzet szabadon ráírhatja a jövőjét: az Egyesült Államok mint szűz föld, azaz szántatlan, kerítés nélküli és festetlen. Amennyiben múltra utaló nyomokat mutatott, azok geológiai vagy kozmikus múltra utaltak, nem pedig emberi múltra. Az új-angliai művész, Fitz H. Lane munkássága azonban határozottan más volt.
Ebben a fontos tanulmányban Margaretta Markle Lovell kiemeli Fitz H. Lane szerényebb léptékű, kifejezetten lakott tájképeit, és megvizsgálja a pályáját támogató mecénásokat, hogy megértsük, hogyan gondolkodtak az új-angliaiak a földjükről, a gazdaságukról, a történelmükről és a széles körben eltérő globális közösségekkel való kapcsolataikról. Lane művei a természetet produktívnak és az emberekkel szövetségesnek ábrázolják, hogy fenntartható, kiegyensúlyozott politikai gazdaságot hozzanak létre. Lane New Englandjének közelebbi vizsgálatából nem egy "szűz vadon", hanem egy olyan föld képe rajzolódik ki, amely mélyen rezonál korábbi használatára - és egy olyan emberi történelem, amely az amerikai őslakosokat mint a föld formálóit és a történelem szereplőit inkább magában foglalja, mintsem kizárja.
A Painting the Inhabited Landscape a XIX. századi festészet eddig feltáratlan dimenzióira hívja fel a figyelmet, és jelentős beavatkozást jelent a korszak amerikai művészetének tudományába, azt vizsgálva, hogy ez a munkásság hogyan kommentálta az amerikai kultúrát, és hogyan tájékoztat minket a kánon kialakulásának megértéséről.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)