
The Ethics of Seeing: Photography and Twentieth-Century German History
Németország viharos huszadik századában a fényképezés a dokumentáció nélkülözhetetlen formája volt.
A hivatásos és amatőr fotósok művészként, szemtanúként vagy reformerekként egyaránt megörökítették a társadalmi világot a radikális felfordulások egymást követő időszakaiban. A látás etikája egy nemzetközi tudóscsoportot hoz össze, hogy feltárja a vizuális és a történelmiség összetett kapcsolatát a német történelemben.
A vizuális színtér átalakulását és azt hangsúlyozva, hogy a hétköznapi emberek hogyan értelmezték a világ eseményeit, ezek a feltáró esettanulmányok a fotográfiának mint a reprezentáció új formájának, a szubjektív tapasztalatszerzés eszközének és a múlt elbeszélésének újszerű módjának többrétegű szerepét mutatják be.