Értékelés:
Wael Hallaq „A lehetetlen állam” című könyve alapos és kihívást jelentő kritikát fogalmaz meg a modernitásról az iszlám kormányzás szemüvegén keresztül, feltárva a mai állam erkölcsi hiányosságait a saría eszményeihez képest. A könyv mélységéről és intellektuális szigoráról nevezetes, és a modern társadalmi normák alapjait megkérdőjelezők számára is vonzó. Egyes olvasók azonban az írásmódot elvontnak és sűrűnek találják, ami megnehezíti az anyaggal való teljes foglalkozást.
Előnyök:⬤ Jól kutatott és alaposan hivatkozott
⬤ mély kritikát fogalmaz meg a modern politikáról és kormányzásról
⬤ elgondolkodtató, az olvasókat feltevéseik újragondolására készteti
⬤ érdekes összehasonlítást mutat be a saría és a modern államrendszerek között
⬤ néhányak számára hozzáférhető és magával ragadó írásmód
⬤ gazdag intellektuális tartalom változatos forrásokkal.
⬤ Az elvont és összetett írásmód kihívást jelenthet, és jelentős erőfeszítést igényel a megértése
⬤ egyes olvasók fárasztónak találják, különösen bizonyos szakaszokban
⬤ a cím félrevezető lehet, mivel azt sugallja, hogy az iszlám jogra összpontosít, nem pedig szélesebb körű filozófiai kritikákra
⬤ hiányzik a szekularizmus egyértelmű alternatívája.
(17 olvasói vélemény alapján)
The Impossible State: Islam, Politics, and Modernity's Moral Predicament
Wael B. Hallaq bátran állítja, hogy az "iszlám állam" - a modern állam bármely standard definíciója szerint - lehetetlen és eredendően ellentmondásos. Összehasonlítva a premodern iszlám és az euro-amerikai államok jogi, politikai, erkölcsi és alkotmányos történetét, megállapítja, hogy a modern állam elfogadása és gyakorlata rendkívül problematikus a modern muszlimok számára. Kiterjedtebben bírálja a modernitás erkölcsi kényszerhelyzetét is, amely lehetetlenné tesz minden olyan projektet, amely kizárólag etikai alapokon nyugszik.
Hallaq szerint a modern állam nemcsak súlyos jogi, politikai és alkotmányos problémákkal küzd, hanem természeténél fogva egy olyan szubjektumot hoz létre, amely nincs összhangban azzal, hogy mit jelent muszlimnak lenni vagy muszlimként élni. Az iszlám mércéje szerint az állam önmaga technológiáinak súlyos erkölcsi tartalma van, és a mai iszlám állam, ahogy Hallaq mutatja, keveset tett a valódi saría kormányzás elfogadható formájának előmozdítása érdekében. Az iszlamisták egyiptomi és pakisztáni alkotmányos harcai, az iráni forradalom iszlám jogi és politikai kudarcai és hasonló csalódások aláhúzzák ezt a tényt. Ennek ellenére az állam továbbra is az iszlamisták és az ulama (muszlim papok) által kedvelt sablon marad.
A muszlimoknak a jó élet megvalósításához vezető utat kínálva Hallaq az iszlám történelem gazdag erkölcsi forrásaihoz fordul. Útközben bebizonyítja, hogy a politikai és egyéb "iszlám válságok" nem egyedülállóak sem az iszlám világban, sem a muszlim vallásban. Ezek a válságok szerves részét képezik mind Kelet, mind Nyugat modern állapotának, és e párhuzamok felismerésével a muszlimok termékenyebben tudnak együttműködni nyugati társaikkal.
