Olvasói vélemények
Összegzés:A könyv Gurdzsieff tanításainak értelmezéseinek keverékét kínálja, és az olvasók vegyes fogadtatásban részesítették. Míg egyesek értékelik a meglátásait és relevanciáját, sokan kritizálják, hogy rosszul van megírva, ismétlődik, és hiányzik belőle az eredeti művek mélysége. A szerzőség félrevezető tulajdonítása szintén elégedetlenséget váltott ki azok körében, akik ismerik Gurdjieff tanításait.
Előnyök:Néhány olvasó úgy találta, hogy a könyv hasznos és életmódváltó bevezetés Gurdjieff tanításaiba, olyan átgondolt értelmezéssel, amely a modern keresők számára is rezonál. Sokan nagyra értékelték a könyv aktualitását és a mély önreflexióra való alkalmasságát, és többen kiemelték, hogy képes kihívást jelenteni az olvasók gondolkodásának.
Hátrányok:Számos kritika rámutat, hogy a könyv rosszul megírt, ismétlődő, és elsősorban Ouszpenszkij korábbi műveinek újrafogalmazása. A szerzőséggel kapcsolatban jelentős elégedetlenség tapasztalható, több olvasó úgy érzi, hogy félrevezette a borítón szereplő állítás, miszerint Gurdjieff írta a könyvet. A gyakorlati útmutatás hiánya és a kevés mélységű gondolatok bemutatása szintén számos olvasónak okozott csalódást.
(54 olvasói vélemény alapján)
Eredeti címe:
In Search of Being: The Fourth Way to Consciousness
Könyv tartalma:
Több mint száz évvel ezelőtt Oroszországban G. I.
Gurdjieff bevezette a tudatos evolúció spirituális tanítását - a gnózis vagy a „lét ismeretének” egy olyan módját, amely a távoli ókorból hagyományozódott. Gurdjieff korai európai előadásait kronologikus töredékek formájában közölték, amelyeket közeli követői, P. D.
Ouspensky és Jeanne de Salzmann őriztek meg. Most ezek a tanítások átfogó egészként kerülnek bemutatásra, számos témát felölelve, beleértve a tudatállapotokat, az önismeret módszereit, a csoportokban végzett spirituális munkát, a kozmosz törvényeit és az Enneagram néven ismert egyetemes szimbólumot.
Gurdzsieff tisztelte a hagyományos vallási gyakorlatokat, amelyeket három általános kategóriába vagy „útba” sorolhatónak tekintett: a fakír útja, amely a fizikai test elsajátításához kapcsolódik; a szerzetes útja, amely a hiten és az érzésen alapul; és a jógi útja, amely az elme fejlesztésére összpontosít. Tanítását „Negyedik Út”-ként mutatta be, amely ezt a három aspektust egyetlen önismereti ösvénybe integrálja.
Az alapelveket a létezés egy olyan felébredt szintjének megismerésére és megtapasztalására szolgáló útként fektette le, amelyről saját magunknak kell meggyőződnünk.
