Olvasói vélemények
Összegzés:A könyv a nyugati liberalizmus tömör, mégis mélyreható feltárása Machiavellitől Tocqueville-ig. Filozófiai mélységéért dicsérik, és értékes ismereteket nyújt a főbb gondolkodókról és eszméikről. Megjegyzik azonban, hogy a könyv De Tocqueville-en túl nem mélyül el a történelmi kontextusban vagy a kortárs liberalizmusban.
Előnyök:** A nyugati liberalizmus mesteri filozófiai feldolgozása. ** A fontos liberális gondolatok tömör és közérthető összefoglalása. ** Segít az olvasóknak összekapcsolni a történelmi filozófusokat a modern eszmékkel. ** Intellektuálisan kifizetődő és politikailag megalapozott. ** Gazdag tartalom és értékes forrás a hallgatók számára.
Hátrányok:** Részletességében és történelmi kontextusában korlátozott, különösen De Tocqueville után. ** Hiányzik az összes befolyásos gondolkodó átfogó lefedettsége. ** Nem biztos, hogy kielégíti a széles körű történelmet kereső olvasókat.
(6 olvasói vélemény alapján)
Eredeti címe:
An Intellectual History of Liberalism
Könyv tartalma:
Pierre Manent a liberális hagyományokkal szemben álló társadalmi feszültségeket kiemelve rajzolja meg azt a képet, amivé mi, a modern liberális demokráciák polgárai váltunk. Manent számára a liberalizmusról szóló vita magában foglalja a modern társadalom alapjait, szekularizmusát, individualizmusát és jogfelfogását.
Szerinte az erkölcsileg semleges, demokratikus állam gyakori képtelensége a társadalmi ügyek előmozdítására abból a liberális álláspontból ered, hogy a politikai élet nem szolgál magasabb rendű célt. Gyors tempójú, rendkívül szintetikus esszéin keresztül egyetlen téma, a teológiai politika hanyatlása szempontjából vizsgálja a liberális gondolkodás fejlődését. A szerző a liberális álláspontot Machiavelliig vezeti vissza, aki a mindennapi életet a katolikus egyház mindent átható befolyásától igyekezett elválasztani, és a politikát elválasztotta a kozmológiai rend minden elképzelésétől.
Ezután - amint azt Manent Locke, Hobbes, Rousseau, Guizot és Constant elemzései során bemutatja - kialakult az olyan egyén koncepciója, amelynek nincsenek céljai az én határain kívül, és az olyan államé, amelynek nincs más célja, mint megakadályozni, hogy az egyének uralkodjanak egymás felett. Egy ilyen politikai berendezkedés pozitív és negatív hatásait egyaránt mérlegelve Manent fontos kérdéseket vet fel a kor alapvető politikai kérdéseivel kapcsolatban, többek között az egyéni jogok és a politikai szerveződés szükséges követelményeinek összeegyeztethetőségét, valamint a vallás, de a közerkölcsök tekintetében semleges kormányzati rendszer kívánatos voltát.
