Értékelés:
A kritikák kiemelik, hogy a „Fagyott visszhang” részletes és jól kutatott történelmi elbeszélés az északiak grönlandi és észak-amerikai tapasztalatairól. A szerzőt, Kim Seavert dicsérik a téma alapos ismeretéért, a hozzáférhetőségéért és azért, hogy képes lebilincselő rejtélyt szőni az északi kolóniák sorsa köré. Az olvasók nagyra értékelik a kutatás alaposságát és a lebilincselő írói stílust, és egyszerre lebilincselőnek és tanulságosnak írják le a könyvet. Néhány olvasó azonban sűrűnek és összetettnek találja a szöveget, ami nem minden közönség számára megfelelő. Említést tesznek arról is, hogy néhány történelmi kérdés kissé spekulatív megközelítéssel bír.
Előnyök:⬤ Alaposan kutatott és részletes beszámoló a grönlandi északiak letelepedéséről és felfedezéséről.
⬤ Magával ragadóan megírt és közérthető elbeszélői stílus.
⬤ A skandináv nyelvek és történelem mélyreható ismerete egyedülálló betekintést nyújt.
⬤ Érdekes elméleteket kínál az északi kolóniák eltűnésével kapcsolatban.
⬤ A történelmet régészeti leletekkel és kortárs kutatásokkal ötvözi.
⬤ Sűrű és összetett olvasmány, amely nem biztos, hogy minden olvasónak tetszeni fog.
⬤ Némi spekuláció politikai kérdésekkel kapcsolatban, eltér a szigorúan vett történelmi tényektől.
⬤ Kritika azzal kapcsolatban, hogy a szerző nem veszi figyelembe a környezeti tényezőket a kolóniák eltűnésének okaként.
(13 olvasói vélemény alapján)
The Frozen Echo: Greenland and the Exploration of North America, Ca. A.D. 1000-1500
Ma már általánosan elfogadott tény, hogy Leif Eriksson Grönlandról áthajózott a Davis-szoroson, és közel ezer évvel ezelőtt partot ért az észak-amerikai kontinensen, de hogy mi történt ezen a hatalmas területen a következő ötszáz évben, arról sokáig nem tudtak megegyezni a tudósok. Ez a könyv új régészeti, tudományos és dokumentációs információk felhasználásával (amelyek nagy része olyan skandináv nyelveken íródott, amelyek a legtöbb nyugati történész számára zárójelben vannak) szembesít számos megválaszolatlan kérdéssel a Davis-szoros partjainál zajló korai felfedezésekkel és gyarmatosítással kapcsolatban.
A szerző két különálló, de egymáshoz kapcsolódó kutatási területet hoz össze: a középkori Grönland történetét és annak kapcsolatát Észak-Amerika északi felfedezésével, valamint a XV. századi brit tengerészettörténetet és a gyarmatosítás előtti észak-amerikai utazásokat, beleértve John Cabot utazásait is. Annak érdekében, hogy értékelni lehessen az északi Grönland helyzetét a tizenötödik század végén (amikor a dokumentált angol és portugál északi felfedezőutak megkezdődtek), a szerző a gyarmat fejlődését - belföldi gazdaságát és külkereskedelmét, kulturális és egyházi rokonságát - a tizedik századi kezdetektől követi nyomon. Eközben kritikusan szemügyre veszi a közkeletű nézeteket, amelyek eddig megkérdőjelezhetetlenek maradtak.
A kérdések között, amelyekkel kapcsolatban a szerző új bizonyítékokat és következtetéseket fogalmaz meg: milyen mértékben fedezték fel és használták ki a grönlandiak Észak-Amerikát Leif Eriksson után, a grönlandi északi település zavarba ejtő eltűnésének okai, az eltűnésük és a felfedezőutak kezdete közötti kapcsolat, amelyek A. A. körül kezdődtek. Kr. u. 1500-ban, a korábbi utazásokra vonatkozó információk útvonalai, az angol halászflották izlandi vizekről Labrador partjai felé való előrenyomulásának Cabot előtti története, valamint a római katolikus egyház hatása az északi Grönlandra.
