Értékelés:
A felhasználói kritikák nagyra értékelik a könyvet a spirituális érzékek, különösen a szaglásnak a korai keresztény miszticizmushoz kapcsolódó, éleslátó feltárása miatt. A szerzőt, Dr. Harvey-t a világos írásmódja és a könyv hozzáférhetősége miatt emlegetik, ami értékes forrássá teszi a téma iránt érdeklődők számára. Néhány olvasó azonban kifejezi azt a vágyát, hogy a téma átfogóbb feldolgozása és további filozófiai nézőpontok bevonása legyen a könyvben.
Előnyök:⬤ Jól megírt és könnyen érthető
⬤ kiszélesíti a spirituális érzékek megértését
⬤ a tematikus vizsgálat éleslátó
⬤ értékes forrásokat kínál a korai keresztény miszticizmusról
⬤ fontos teológiai témát tartalmaz a feltámadás érzékelő testével kapcsolatban.
⬤ Kissé korlátozott terjedelmű
⬤ hasznára válhatott volna egy bővebb tanulmány és több nézőpont bevonása, különösen Origenész és az alexandriai iskola részéről
⬤ a negyedik fejezet sűrű lehet azok számára, akik nem ismerik a spirituális érzékeket.
(3 olvasói vélemény alapján)
Scenting Salvation: Ancient Christianity and the Olfactory Imagination Volume 42
Ez a könyv a testi, érzékszervi tapasztalat szerepét vizsgálja a korai kereszténységben (Kr. u.
I-II. század), a szaglásnak az ókori mediterrán kultúrában betöltött szerepére összpontosítva. A negyedik századi Római Birodalomban történt legalizálását követően a kereszténység drámaian virágzó áhítatos vallásosságot művelt, amelyben a testi érzékszerveket az ember-isteni interakció döntő fontosságú eszközeiként használták.
Ennek a változásnak a részeként gazdag szaglási gyakorlatok alakultak ki, a füstölők, szent olajok és más szent illatok bőséges használatával. Ugyanakkor a keresztények mély érdeklődést mutattak az iránt, hogy mit jelenthetnek az illatok.
Hogyan értelmezhető a szaglás élménye kinyilatkoztatásként? Mit közvetíthetnek konkrétan? Hogyan és mit lehet megismerni a szagok által? A Scenting Salvation (Illatos üdvösség) azt állítja, hogy az ókori keresztények a szaglás élményét egy sajátos vallási ismeretelmélet céljaira használták: az isteni tudás megfogalmazása, hogy az viszont egy sajátos emberi identitást eredményezzen. Susan Ashbrook Harvey a pogány, zsidó és keresztény források széles skáláját felhasználva vizsgálja a szaglás ősi értelmezését vallási rituálék, liturgikus gyakorlatok, misztagógiai kommentárok, irodalmi képek, homiletikai konvenciók, tudományos, orvosi és kozmológiai modellek, aszketikus diszciplínák, teológiai diskurzusok és eszkatológiai várakozások segítségével.
Eközben a testiség ókori fogalmainak és a test vallásban betöltött lehetséges szerepének gazdagabb megbecsülése mellett érvel.
