Értékelés:
A kritikák összességében pozitívan fogadják a könyvet, és dicsérik a spirituális érzékek, különösen a szaglás feltárását a korai keresztény miszticizmuson belül. Bár a könyv jól megírt és informatív, néhány olvasó további érzékszervek szélesebb körű bemutatására és több filozófiai nézőpontra vágyott.
Előnyök:⬤ Jól megírt és könnyen érthető
⬤ értékes betekintést nyújt a spirituális érzékszervek, különösen a szaglás témakörébe
⬤ egyedülálló szíriai anyagot tartalmaz
⬤ fontos teológiai témákat érint
⬤ jó állapotban, gyors kiszolgálással érkezik.
⬤ Korlátozott terjedelem, főként a szaglásra koncentrálva
⬤ néhány olvasó szűkösnek érzi a terjedelmet
⬤ több filozófiai tartalomra és más érzékszervek bevonására vágyik
⬤ bizonyos történelmi személyiségek alulértékeltek.
(3 olvasói vélemény alapján)
Scenting Salvation: Ancient Christianity and the Olfactory Imagination Volume 42
Ez a könyv a testi, érzékszervi tapasztalat szerepét vizsgálja a korai kereszténységben (Kr. u.
I-II. század), a szaglásnak az ókori mediterrán kultúrában betöltött szerepére összpontosítva. A negyedik századi Római Birodalomban történt legalizálását követően a kereszténység drámaian virágzó áhítatos vallásosságot művelt, amelyben a testi érzékszerveket az ember-isteni interakció döntő fontosságú eszközeiként használták.
Ennek a változásnak a részeként gazdag szaglási gyakorlatok alakultak ki, a füstölők, szent olajok és más szent illatok bőséges használatával. Ugyanakkor a keresztények mély érdeklődést mutattak az iránt, hogy mit jelenthetnek az illatok.
Hogyan értelmezhető a szaglás élménye kinyilatkoztatásként? Mit közvetíthetnek konkrétan? Hogyan és mit lehet megismerni a szagok által? A Scenting Salvation (Illatos üdvösség) azt állítja, hogy az ókori keresztények a szaglás élményét egy sajátos vallási ismeretelmélet céljaira használták: az isteni tudás megfogalmazása, hogy az viszont egy sajátos emberi identitást eredményezzen. Susan Ashbrook Harvey a pogány, zsidó és keresztény források széles skáláját felhasználva vizsgálja a szaglás ősi értelmezését vallási rituálék, liturgikus gyakorlatok, misztagógiai kommentárok, irodalmi képek, homiletikai konvenciók, tudományos, orvosi és kozmológiai modellek, aszketikus diszciplínák, teológiai diskurzusok és eszkatológiai várakozások segítségével.
Eközben a testiség ókori fogalmainak és a test vallásban betöltött lehetséges szerepének gazdagabb megbecsülése mellett érvel.
