Értékelés:

A könyv az élő bérek bevezetése mellett érvel, gazdasági érvekkel és empirikus bizonyítékokkal támasztja alá az érvelést. Elismeri az élő bérek előnyeit, ugyanakkor jelentős hiányosságokat állapít meg a hasonló eredményeket elérő alternatív politikák megvitatásában.
Előnyök:A könyv az erős közgazdasági háttérrel nem rendelkező olvasók számára is hozzáférhető, alapos empirikus kutatásokat tartalmaz, és hatékonyan érvel az élőbérek mellett. Sikeresen cáfolja a megélhetési bérekről szóló törvényekkel kapcsolatos általános kritikákat, és bemutatja a szegénység csökkentésében rejlő előnyeiket.
Hátrányok:A szerzők elmulasztják összehasonlítani a megélhetési béreket más állami politikákkal, például a jövedelemadó-kedvezménnyel, amelyek hatékonyabban és gazdaságilag eredményesebben érhetnek el hasonló célokat. A méltóságra mint az élőbér indoklására való összpontosításukból hiányzik az egyéb lehetőségek átfogó vizsgálata.
(2 olvasói vélemény alapján)
A Measure of Fairness
2007 elején az Egyesült Államokban körülbelül 140 megélhetési bérről szóló rendelet volt érvényben. A közösségek országszerte gyakran vitatják meg az új ilyen jellegű javaslatokat.
Emellett a szavazási kezdeményezések eredményeképpen huszonkilenc állam és a Columbia körzet, amely az Egyesült Államok teljes lakosságának közel 70%-át képviseli, a szövetségi minimálbérnél magasabb minimálbér-szabványokat tart fenn. Az A Measure of Fairness című könyvben Robert Pollin, Mark Brenner, Jeannette Wicks-Lim és Stephanie Luce azt vizsgálja, hogy az Egyesült Államokban a létminimum és a minimálbér szabályozása mennyire szolgálja azokat a munkavállalókat, akiket segíteni hivatott. Az ilyen intézkedések ellenzői azt állítják, hogy amikor a vállalkozások szembesülnek a munkaerőköltségek előírt növekedésével, akkor vagy elbocsátják a munkavállalókat, vagy kevesebb alacsony bérű munkavállalót vesznek fel a jövőben, vagy az alacsony képzettségű munkavállalókat jobb képzettségűekkel helyettesítik, vagy végül akár el is költöznek, hogy elkerüljék a rájuk rótt megnövekedett költségeket.
A szerzők áttekintést adnak a megélhetési bér és a minimálbér Louisiana, Új-Mexikó, Arizona, Kalifornia, Massachusetts és Connecticut államban történő végrehajtásáról, hogy bemutassák, hogyan érvényesülnek ezek a politikák a munkavállalók fizetésén, a törvényhozás termeiben és a vállalkozások könyvelésében. A kötet egy évtizedes kutatás alapján arra a következtetésre jut, hogy a létminimumra vonatkozó törvények és a minimálbér-emelések hatékony politikai beavatkozások voltak, amelyek jelentős, bár szerény előnyöket hoztak azoknak az embereknek, akiknek segíteni akartak.