Értékelés:
A könyv szeretetteljes tisztelgés William Maxwell előtt, kiemelve a szerző (Alec Wilkinson) mély kapcsolatát vele mint mentorral és baráttal. Az elbeszélés személyes anekdotákat és elmélkedéseket tartalmaz Maxwell életéről és írói munkásságáról, végül erős érzelmeket ébreszt az olvasóban.
Előnyök:⬤ Érzelmileg erőteljes és elegánsan megírt, meleg hangon megszólaló mű.
⬤ Betekintést nyújt a Wilkinson és Maxwell közötti mentorálásba, bemutatva egy szívmelengető barátságot.
⬤ Gazdag idézeteket tartalmaz Maxwell írásaiból, amelyek fokozzák az elbeszélést.
⬤ William Maxwell rajongóinak is tetszik, és mélyebb megértést nyújt az író személyiségéről.
⬤ Egyes olvasók úgy találhatják, hogy a Maxwell műveiből vett terjedelmes idézetek túlzóak vagy elvonják a figyelmet Wilkinson saját hozzájárulásáról.
⬤ A könyv nem egy átfogó életrajz Maxwellről, ami csalódást okozhat azoknak, akik az életének mélyebb feltárására vágynak.
⬤ A tempó változhat, különösen az első részeknél, ami vegyes érzéseket okoz, mielőtt az érzelmi mélység teljesen megvalósulna.
(6 olvasói vélemény alapján)
My Mentor: A Young Man's Friendship with William Maxwell
A Mentorom a bölcsességről, a barátságról és az írás mesterségéről szóló lenyűgöző elmélkedés, amely egyben egy fiatalember megható története is, aki egy mester, William Maxwell keze alatt tanult. Alec Wilkinson huszonnégy évesen kereste fel Maxwellt abban a reményben, hogy megtanítja írni.
Negyedszázados barátság következett. A The New Yorker szépirodalmi szerkesztőjeként Maxwell vitathatatlanul a múlt század egyik legelismertebb szerkesztője volt; a They Came Like Swallows és a So Long, See You Tomorrow című remekművek szerzőjeként pedig az egyik legnagyobb amerikai író.
Páratlan nyelvérzéke és a részletek iránti érzéke, mély megértése és tapasztalata teszi az írásról szóló útmutatásait a szakma nélkülözhetetlen útmutatójává. Wilkinson az irodalom e nagyszerű emberének tiszteletére „ügyes és rokonszenves portrét” (New York Times Book Review) készít.
